Az afrikai oroszlánok száma már jó ideje apad, számuk ma 23-39 ezer közé tehető, de a védett területek méretének csökkenésével élőhelyük is szűkül, így egyre nagyobb valószínűséggel kerülnek emberek, illetve haszonállataik közelébe.
Ez az emberekre is mérsékelten veszélyes, de a folyamat levét a marhák isszák meg, hiszen az egész nap kerítések mögött nézelődő óriási állatok tökéletes zsákmánynak tűnnek az éhes oroszlánok számára.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem biológua, Dr. Neil Jordan filléres megoldást talált a problémára, így a gazdáknak egyáltalán nem kell lelőnie, vagy megmérgeznie a vadászó nagymacskákat: egyszerűen csak szemeket festenek a marhák alfelére.
Ez azt sugallja majd az oroszlánnak, hogy a zsákmány látja őt, így jó eséllyel letesz a támadásról, hiszen az többé már egyáltalán nem izgalmas. A hamis szemes megoldás a természetben egyébként számtalan esetben működik, sőt, egy egész sornyi lepkefaj a szárnyaikon lévő, szemekhez hasonló mintázatnak köszönhetően nem válik madarak zsákmányává.
Jordan tavaly a Botswana Predator Conservation Trusttal együttműködésben egy hatvankét állatból álló csorda egyharmadára festett szemeket. Az iCow-nak nevezett kísérlet (te jó ég, ez úgy hangzik, mint egy Apple-termék) tíz hetes vizsgálati periódusa alatt a nem megjelölt marhákból hármat vadásztak le az oroszlánok, míg a hátul is szemmel rendelkezők közül egyetlenegyet sem.
Néhány héttel ezelőtt a biológus visszatért Botswanába, és egy hatvan tehénből álló csapat felére festett szemeket, majd az Interneten gyűjtött adományokból tíz marhára, valamint egy, környékükön bóklászó oroszlánra is GPS-jeladókat szerelt – így megfigyelhetővé válik a marhák és az oroszlán egymáshoz viszonyított mozgása.
Az ötlet eddig működőképesnek hangzik, és ha ez a kísérlet is sikerrel zárul, akkor a nem túl gazdag afrikai országokban könnyűszerrel elkerülhetik azt, hogy a családok legértékesebb állatai az oroszlánok ebédjeivé váljanak.
