Élet-Stílus

Próbálja ki Ön is, milyen melegnek lenni!

Pontosabban biszexuálisnak, de ez most szinte mindegy is. Hódít a neten a Coming Out Simulator, amelyben egy fiú bőrébe bújhatunk, élete legnagyobb döntése előtt. Vigyázat, nem lesz jó kedvünk!

Félig igaz játék féligazságokról – írja alkotója a Coming Out Simulator 2014 című projektjéről a bemutatkozó menüben. A weben futtatható kalandjátékot a Nar8 Jam nevű fejlesztői verseny kedvéért dobta össze pár hét alatt egy biszexuális fiú, Nicky Case, főleg saját élete, élményei alapján. A versenyt megnyerte, a „szimulátort” pedig közkinccsé tette: „olyan nyílt a forráskódom, mint a szexualitásom”, viccelődött. A játék azóta elterjedt, méghozzá nem csak a melegek között: bárkinek tanulságos, aki arra kíváncsi, milyen érzés titkolózni, majd megpróbálni elmondani az igazat a szülőknek, akik hallani sem akarnak arról, hogy a gyerek nem „normális”. Azt mondják, a heterók is sokat tanulhatnak a homofóbiáról, az empátia hiányáról, még az is, aki úgy érzi, teljesen toleráns. Úgyhogy végig is játszottam.

Maga a játék pofonegyszerű, szövegbuborékokban követketjük Nick és fiúja sms-ezését, bizonyos pontokon választható reakciókkal, a második felvonásban pedig a családi asztal körül próbáljuk meg megértetni konzervatív szingapúri szüleinkkel, hogy mi a helyzet. Fél óráig sem tart az egész, hacsak újra nem játsszuk. A figurák képregényszerűek, még arcuk sincs, személyiségüket és érzelmeiket mégis jól visszaadják az egyszerű vonalak. Az egész lehetne tehát egy könnyed tanmese arról, hogyan coming outoljunk, ha érintettek vagyunk, illetve, hogy hogyan fogadjuk, ha a gyerekünk vagy barátunk kibújik a szekrényből. Hát nem az. A Coming Out Simulator 2014 rettenetesen nyomasztó játék, amit nem lehet megnyerni, csak átvészelni. Nincs helyes válasz, a vége – pontosabban a családi jelenet vége – csak a keserű csalódás, vagy a tagadás és a frusztráció lehet.

Természetesen a szülők nem gonoszak. Na jó, az apa (aki nem is Nicky valódi apja, hiszen ő évekkel azelőtt lelépett, de ezzel nem bajlódott a játék kedvéért) kicsit az, de mindketten jót akarnak: hogy a gyerek legyen normális, legyen felesége, családja, de előtte még (ázsiai sztereotípia, de Nicktől hiteles) jó jegyei. Észre sem veszik, hogy ezzel nem neki, hanem maguknak akarnak jót: annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerek megfeleljen a saját férfiasságról alkotott képüknek, hogy ehhez képest már nem is számít, mit szeretne a gyerek. Abból pedig, hogy vannak nem heterók is, annyit vélnek megérteni, hogy fiuk bármikor keveredhet olyan társaságba, ahol majd megpróbálják meggyőzni, hogy válassza az ő életmódjukat. Ha tehát Nick beleszeret (vagy azt hiszi, hogy beleszeret) egy férfiba, az vagy az ő hibája, vagy a környezet, a rossz hatások áldozata lett. Ha ez nem lenne elég, az apa szexista és agresszív, ráadásul – ahogy egy célzásból kiderül – hazahozza munkahelyi szorongását is.

Nick Case azóta jól van. A történet után három héttel szakított szerelmével, azzal a lánnyal pedig, akivel szülei össze akarták hozni, hátha jobb belátásra tér, a legjobb barátok lettek – nem akarom lelőni a poént, de volt közös témájuk. (Oké, lelőttem a poént.) Később egy nagy fejlesztőcégnek dolgozott a melegbarát Bay Areában, most pedig független játékkészítő és boldog kapcsolatban él. (Igen, egy férfival.) A játék kiadása után pedig elkezdtek ömleni a levelek – egy részükben simán gratuláltak, többségükben viszont saját élményeiket mesélték el a játékosok, akik úgy érezték, végre valaki megérti őket. „Előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy coming outoljon-e” – mondta Nick a Kotaku blognak.

Nem csak a melegekre gondolt. „A legérzelmesebb levelek heteroszexuálisoktól érkeztek, akik valamiről színt akartak vallani. Az egyik muzulmánnal jár, a másik párja internetes szexszel keres pénzt, a harmadik barátnője a skizofréniáját titkolja barátai elől” – sorolta. „Kis dolgok is vannak: apró perverziók, szokatlan meggyőződések, kínos hobbi. A coming out univerzális kérdés.” A programozó szerint hiába minden racionális, tudományos érv, ami arról szól, hogy nem heterónak lenni teljesen természetes, a homofóbiát önkéntelenül is eltanuljuk és internalizáljuk (azaz magunkévá tesszük mint „értéket”), sokszor még a melegek, biszexuálisok is. A legjobb ellenszere pedig a művészet, „lehet, hogy ez nyálas szöveg, de csak ez érint meg minket érzelmileg”. Emlékeztetett: még Joe Biden is azt mondta, hogy a Will and Grace című sorozat valószínűleg többet tett a felvilágosítás terén, mint valaha bárki.

A Coming Out Simulator 2014 teljesen ingyen játszható, régebbi gépeken is jól fut és kifejezetten rövid. Próbálja ki mindenki, az is, aki azt gondolja magáról, hogy szupertoleráns, az is, aki szerint ez magánügy és minek foglalkozni vele, meg az is, aki szerint a homoszexualitás betegség, esetleg gonosz szekta. Jó, az utóbbiak úgysem játszanak majd vele, pedig nekik lenne a legnagyobb szükségük arra, hogy fél órára egy biszex fiú bőrébe bújjanak, még ha ezt nem is látnák be soha.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.