“Emlékszem, megkértem az ultrahangos vizsgálatot végző orvost, hogy csípjen meg. Nem akartam elhinni” – emlékszik vissza a 26 éves szülésznő, Hannah Lawrie a pillanatra, mikor megtudta, hogy kislánya lesz. “Az első vizsgálatok után még úgy tudtuk, másodszor is fiunk születik majd, így talán érthető, hogy némi szkepticizmussal fogadtuk a diagnózist”- tette hozzá a büszke anya.
És, hogy miért örül egy édesanya őrült módon annak, hogy kislánya születik? Nos, a Lawrie-családban, ahol legutóbb több mint 200 éve, Charles Darwin születésével egyidőben, 1809-ben örülhettek kislánynak, talán érthető. “A családi átokról – ahogy ezt egymás között nevezzük – Mark azután beszélt először, hogy eljegyeztük egymást. Közölte, jobb, ha már most felkészülök rá, hogy nem valószínű, hogy valaha kislányunk születik.”
Hannah először azt hitte, szerelme viccel, ám azután, hogy vetett egy pillantást a családfára, rájött, hogy ez nagyon is komoly dolog. “Igyekeztem optimista maradni, de mikor az első terhességem alatt elárulták, hogy fiunk lesz, nem lepődtem meg. Sőt, a család se túlzottan.”
A szülésznő, aki pályafutása során eddig több mint 200 újszülöttet segített világra, azt mondja, kisfia, Mason születése után úgy döntött, nem hagyja annyiban a dolgot. Egyik orvostól a másikig járt, hogy magyarázatot találjon a Lawrei-család átkára. “Emlékszem, mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a család férfiaiban valami megmagyarázhatatlan okból csak olyan spermiumok termelődnek, melyek kizárólag fiú utódokat hoznak létre” – vallja be.
Kép forrása: Facebook
Persze hamar kiderült, hogy ilyesmiről szó sincs. “Mint kiderült, 50-50% annak az esélye, hogy egy megtermékenyített petesejtből kisfiú, vagy épp kislány fejlődik, ez azonban akkor egyáltalán nem vigasztalt.” Hannah sokáig kutatott, míg rátalált egy, a főleg hatvanas években népszerű módszerre, a Shettles metódusra, ami állítólag képes befolyásolni a születendő utód nemét.
“Azon alapul, hogy pontosan ismeri a különböző kromoszómákat hordozó spermiumok viselkedését. Míg az Y kromoszómát hordó spermium gyorsabb, ugyanakkor gyengébb és rövidebb ideig él, a női kromoszómáért felelős tovább életben marad a női testben. Innentől kezdve Markkal kizárólag ovuláció előtt közösültünk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy lányunk születik.”
Nos, bár a módszer elsőre úgy tűnt, sikertelen, Hannah végül egészséges kislánynak adott életet, akit Mylanak neveztek el. “Nem tudom, hogy a módszernek, vagy valami egyébnek köszönhetjük a csodát, de akármi legyen is, megtörte az átkot és teljessé tette az életünket, amiért nagyon hálásak vagyunk” – mondta boldogan.
