Élet-Stílus

A kismamák is nyugodtan beadathatják a védőoltást

A kérdés minden influenzaszezonban felmerül: vajon biztonságos-e a védőoltás a magzatra nézve?

Még mielőtt a téma mélyére ásnánk, lássuk azt a független norvég tanulmányt, ami a norvég Közegészségügyi Intézet vezetésével készült és közelmúltban jelent meg a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban. Eszerint a kutatók NEM találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcina növelné a magzat elvesztésének kockázatát.

A skandináv országokkal ellentétben Magyarországon az illetékesek évek óta ajánlják a kismamáknak (is), hogy már az influenzaszezon kezdete előtt oltassák be magukat. Csakhogy…

A magyar kismamák többsége fél. Sőt mi több, őrlődik. Nem tudnak dönteni, és ennek egyik oka, hogy értelemszerűen szeretnék biztonságban és egészségesnek tudni gyermeküket, megóvni a kicsit az összes létező betegségtől. Csakhogy annyi mindent hall az ember: „élő vírus van a vakcinában”, „növeli a vetélés valószínűségét”, „az oltásba higanyt is tesznek”, „még a nőgyógyászom se javasolta”, csak hogy néhányat említsünk a leggyakoribb „ellenérvek” közül, amit a kismamák olykor egymás között is terjesztenek, és ami a védőoltás ellen szól.

Dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője szerint az első és legfontosabb dolgunk az lenne, hogy végre valahára rendet tegyünk a fejekben és megtanuljuk a megelőző szemléletet. Rámutat, hogy – ahogy azt a norvég vizsgálat is alátámasztja – az influenza vírusa és nem a vakcina az, ami a duplájára növeli a magzatvesztés lehetőségét.

Nem okoz lázat

A szakember a Hír24-nek elmondta azt is, hogy a vakcinákat folyamatosan tesztelik, és még soha, semmilyen olyan hatást nem mutattak ki, ami káros lenne a magzatra nézve. Igaz, mondja a főosztályvezető, hogy a lázas betegségek a terhesség első harmadában növelik a vetélés kockázatát, ám gyorsan hozzáteszi azt is, hogy az influenza elleni vakcina nem okoz lázat, csak a nagyon érzékenyeknél.

Hogy lássuk, ők vannak kevesebben: tavaly legalább 1,3 millióan kaptak influenza-elleni védőoltást. Ebből az 1,3 millióból a szakemberek mindössze 22 esetben tapasztaltak valamilyen fokozott oltási reakciót, melyből 2 rendkívüli (a védőoltás után 30 napon belüli) haláleset volt. Mindkét esetben idős, krónikus beteg páciensekről volt szó, és egyiküknél se mutatták ki az összefüggést a védőoltás beadatása és a későbbi haláluk között.

Nem csak a mamát, az újszülöttet is védi

A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a babának sem mindegy, kapott-e az édesanyja védőoltást, hiszen a születést követő fél évben pontosan azok az antitestek védik majd meg, amit az édesanyjától kapott. „Ezt azt jelenti, hogy ha a baba az influenzaszezon kellős közepén születik, de az édesanyja megkapta már a 2.-3. trimeszterben a védőoltást, akkor sincs ok az aggodalomra, hiszen a kicsi beleszületett a védettségbe.”

Persze a biztonságot lehet még tovább is növelni: például azzal, ha nem csak a kismamát, de a családtagjait is beoltatjuk. Így megakadályozzuk, hogy a vírus a közvetlen környezetükben cirkuláljon.

Van olyan, amiben nincs higany

Dr. Ócsai Lajos arra a kérdésre, hogy mit tartalmaz az influenza-elleni vakcina elmondta, Magyarországon nincs forgalomban olyan vakcina, amiben élő vírus lenne. Az oltásokban csak elölt vírus vagy vírusrészecske van, emellett a készítmények egy részében találhatók konzerválóanyagok és hatásfokozók is. De nem mindegyikben.

A főosztályvezető hangsúlyozza, az 1500-3500 forintba kerülő vakcinák között mindenki talál olyat, ami az igényeinek a leginkább megfelel. Vagyis, ha valaki olyan vakcinát kér, ami mentes a konzerváló és hatásfokozó anyagoktól (így például a higanytól és alumíniumtól), akkor olyat is kaphat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik