Szervezetünkben nap mint nap – egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal – keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei – a limfociták, NK- sejtek stb. – ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.
Jóindulatú vagy rosszindulatú?
A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat – például az agyban – a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásolásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat.