Azon túl, hogy tudnunk kell, mik az asztmai biológiai okai, tudnunk kell azt is, hogy mik a környezeti, szociális és pszichés oka. Ezen utóbbiakon, ha változtatni már teljes mértékben nem tudunk, elfogadni és főként uralni azokat már képesek lehetünk, ami a gyógyulás és tünetmentesség kulcsa. A kontroll a mi kezünkben marad.
Mi is az asztma?
Az asztma egy olyan tünetegyüttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia pl.: szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van.
Egyedül vagyunk a problémával?
Nem. A betegség világszerte rengeteg embert érint, különösen a fejlett országokban, ahol a gyakoriság 8-10-szer nagyobb. Hogy mennyire elterjedt, az is bizonyítja, hogy sok híresség szintén küzd az asztmával, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen. Gondolták volna például, hogy a sikeres Oscar-díjas Diane Keaton asztmás, vagy, hogy a karrierje kezdetén még modell, majd később sportos filmsztár, Michael Dudikoff gyermekkorában szintén e betegséggel küzdött.
Magyarországon a lakosság kb. 3-4%-a asztmás. Jó hír számunkra azonban az, hogy az esetek többsége az asztma 4 súlyossági fokozata közül a legenyhébbe tartozik.
Mi okozhatja gyermekem asztmáját?
Egyrészről a genetika. Az asztmások családjában és felmenői közt általában mindig találunk szintén asztmás családtagokat. Ha például mind a két szülő asztmás, akkor a gyerekek között négyszer gyakoribb a probléma. Egypetéjű ikreknél 20%, kétpetéjűeknél 5%-ban beteg a másik testvér is. A genetika szerepét bizonyítja az is, hogy igazoltak számos gént, melyek eltérései hatással vannak az asztma kialakulására.
Bár a genetika fontos tényező a betegség kialakulásában, kifejlődéséhez és fennmaradásához környezeti és pszichés tényezőkre is szükség van. Ezek helyes befolyásolásával és megfelelő gyógykezeléssel még genetika hajlam esetén is elérhető a tünetmentesség.
Kulcsszerepük van az asztma kialakulásában és megelőzésében a környezeti tényezőknek is. A túlzott higiénia és a környezeti allergénektől (állatok, kosz), betegségektől való fokozott védelem előidézhetik az asztma kialakulását, míg más tényezők (vidéki fertőzés, néhány sikerrel átvészelt fertőzés) éppen hogy csökkenti a betegség előfordulását.
Az asztma előfordulását segíti a dohányzás, bizonyos felső légúti fertőzések, a különböző pollenek, de veszélyeztettek lehetnek az ún. gasztrointesztinális refluxban szenvedő betegek is.
Honnan vehetem észre, hogy gyermekem asztmás? – Tünetek
A tünetek az alig észrevehetőtől a súlyos rohamig igen széles skálán mozognak. Ráadásul ezek nemcsak, hogy betegenként eltérőek lehetnek, hanem egy betegnél is váltakozhatnak. Előfordul, hogy csak krónikus köhögés az egyetlen tünet. Ez, mint ahogy az asztma legtöbb tünete főleg a kora hajnali órákban, reggel jelentkezik.
Tünetek: ziháló, sípoló, rövid légzés, köhögés főleg éjszaka. Mellkasi szorítás, nyomás szintén gyakran jelen van. Félelem, néha halálfélelem és ijedtség sokszor uralja ilyenkor a belső világot, mely már önmagában provokatív.
Az asztmás betegeknél a kilégzés nehezített, így súlyos roham alatt a gyermek sok levegőt szív be, de kevesebbet tud kifújni, így egyre inkább felfújódik.
Még több információt olvashat, ha ide kattint.
