Bizony már négy éve annak, hogy végre az autósok is birtokba vehették az Újpestet Budakalásszal összekötő, összesen 1861 méter hosszú hidat. Pedig nem tűnik ennyinek. Az „új híd” még most is nagyon új, és pontosan ugyanazt a „hűha”- hatást váltja ki az utazókból, mint 4 évvel ezelőtt.
A számok
A Megyeri a többi híd között igazi koronaékszer, vagy ha tetszik, a legek hídja: a tervezés első percétől számítva 15 évig készült, ebből 2 évig épült és összesen 63 milliárd forintba került. Az ország első igazi ferdekábeles hídjának felépítéséhez 12700 tonna acélszerkezetre volt szükség, többre mint annak idején az Eiffel-toronyhoz. 100 méter magas A-alakú pilonja magasabb, mint bármelyik Duna-híd. És ezzel még mindig nincs vége, a 9 hídszerkezetből álló híd ugyanis az elejétől a végéig 1861 méter, ami azt jelenti, hogy ezzel a Megyeri híd az ország leghosszabb folyami hídja is.
Kis híján Chuck Norrisról nevezték el
Az egész úgy kezdődött, hogy a híd gazdája, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szabad internetes szavazást írt ki az elnevezésre. Szabad, vagyis bárki, bármilyen javaslattal indulhatott, és az a név nyert, ami a legtöbb voksot kapta. Nos, a szavazás kezdeti fázisában még a Chuck Norris név is komoly esélyekkel indult…
Csak ezután jött a képbe egy bizonyos Stephen Colbert, aki történetesen egy amerikai humorista, hetente jelentkező, állandó műsorral. Nos, az élelmes poéngyáros műsorában rendszeresen reklámozta a szavazást és rávette nézőit, hogy szavazzák meg őt az új magyar híd névadójának. És ami a vicc, meg is szavazták. Végül mivel hidat csak magyar származású és/vagy halott emberről lehet elnevezni, Colbert köszönte és nem kért a lehetőségből, helyette egy másik javaslatra bólintott rá a Földrajzinév-bizottság. Eszerint, mivel az új híd Békásmegyert köti össze Káposztásmegyerrel, Megyeri híd lesz a neve. Logikus.
Újpestet köti össze Budakalásszal – Fotó: Ignácz Péter/Hír24
Bárki felmehetne?
Amikor megláttam az első képeket a Megyeriről, már akkor sejtettem, hogy ez bizony szerelem első látásra. És már akkor oda akartam menni, megnézni közelről. Aztán eltelt néhány év, és az érzés akkor csúcsosodott ki igazán, amikor a hídmesterrel, Eser Attilával végre a pilon felé sétáltunk. Nem tudnám megmondani, hogy a felettünk tornyosuló A-alakú vasbeton szerkezet, a – szám szerint 88 – „vandálvédős” ferde kábel, vagy épp a körülöttünk hömpölygő forgalom varázsolt el jobban. Talán az egész úgy együtt.
A pilon budai lábában felvonó, a másikban lépcső vezet felfelé – Fotó: Ignácz Péter/Hír24
És a java még csak ezután következett, mert nyílt a pilon lába és hamarosan ott találtuk magunkat, ahonnan az út már csak felfelé vezetett: fel egészen a 100 méteres magasságba. Miközben utazunk felfelé – felvonón, lépcsőn, létrán – arról faggatjuk a Megyeri hídmesterét, hogy mikor lesz majd kávézó a pilonban, mert mintha néhány éve rebesgették volna ezt is. Attila a fejét csóválja: „a közeljövőben biztosan nem.” A pilon jelen állapotában láthatóan nem vendéglátásra szakosodott: itt-ott előbukkanó fémek, nyers vasbeton és huzat fogadja a látogatót.
A kilátás meseszép – Fotó: Ignácz Péter/Hír24
Pedig az ötlet egyébként nem ördögtől való. A kilátás meseszép, még hely is lenne – ha szűkösen is – , nem csoda, hogy – ahogy Attila meséli – még a tervezők is gondolkodtak egy a kifejezetten nagyközönséget célzó, kilátóban is. Csak aztán a biztonsági és az anyagi megfontolások közbeszóltak, a híd és a közönség pedig kilátó nélkül maradt.
Civil látogatók jöttek ettől függetlenül is. Szép számmal. Akik vették a fáradtságot, hogy lee-mailezzék Attilával az időpontot. Mostanra azonban ezekből is kevebb lett és nem azért, mert elfogytak az érdeklődők. Sőt, Attila azt meséli, minden eddiginél több ember lenne kíváncsi a hídra, csakhogy az Állami-Autópályakezelő Zrt. hídmesterének, aki kollégáival együtt közel 2000 hidat felügyel, fizikai képtelenség lenne mindenkit felkísérnie, anélkül pedig nem lehet látogatni. A jó hír azonban, hogy akiknek sikerül előzetesen időpontot egyeztetni Attilával – szülői felügyelettel gyerekek is -, feljuthatnak a hídra.
A hídmesternek is lehet gyengéje
„Jelentkeztem” – válaszolja Attila, amikor arról kérdezem, hogy lett belőle hídmester. Aztán hozzáteszi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként döntötte el, hogy hidakkal fog foglalkozni. A többi pedig – ahogy annak lennie kell – jött magától. Attila gyakornokként részt vett a Megyeri híd építkezésén is, sorsszerű, hogy néhány évvel később a híd mestere lett.
Amikor havonta egyszer, a kötelező ellenőrzés keretében végigmegy rajta, úgy érzi, a Megyeri híd egy kicsit a sajátja. Érezheti is, hiszen bármilyen nyűg, gond, vagy épp baj van vele, őt keresik. Elsőként riasztják, ha a pályán baleset történik és akkor is, ha egy túlméretezett kamion kér engedélyt az áthajtásra. Szóval akárhogy is, szerelem ez is, nem csoda, hogy hiába csábítgatják külföldre, nem áll kötélnek.
Bár kikapcsolni egy közeli reptérre jár, ahol kisrepülővel száll fölébe, azért a hídon is van kedvenc helye. De az nem a 100 méter magasban lévő kilátó, ami egyébként mint megállapítjuk – randiszlenggel élve – a híd pezsgős-gyertyafényes pontja. Attila kedvence sokkal inkább a híd borozgatós-beszélgetős pontja közelében, a híd lábánál van. Íme:
Fotó: Ignácz Péter/Hír24
Mint egy kaméleon
Búcsúzunk és házifeladatot kapunk. A hídmester azt szeretné, ha megnéznénk a hidat este is. Hogy miért? Hétköznap, hétvége, állami ünnep: bármilyen hihetetlen az alkalomhoz öltözik a híd is. Csak figyeljék meg – ellenőriztük -, hogy míg hétfőtől csütörtökig a borda- és közvilágításon, és a repülőgépeknek szánt jelzőkön kívül nem világít semmi más, addig pénteken bekapcsolnak a fények a pilonok folyosóiban is. A hétvége tiszteletére felgyulladnak a pilonfalak és a kábelek világításai, állami ünnep esetén pedig teljes díszkivilágítás kapcsol be, beleértve a 3,6 kilométeres ledes szegélyvilágítást is.
Éjszaka ünneplőbe öltözik – Forrás: Wikipédia
Elképesztő, nem? És az, hogy ha úgy hozná a sors, a Megyeri híd simán kibírna egy a Richter-skála szerinti 7,6-os földrengést is?
