Néhány napja számoltunk be arról a brit nőről, akit – feltehetően – még indiai nyaralása alatt harapott meg egy veszettséggel fertőzött kölyökkutya. Hazaérkezve Nagy-Britanniába a nő csak néhány héttel később észlelte magán az első tüneteket, de hiába ment azonnal orvoshoz, sokáig senki sem tudta megmondani, mi a baja. Enyhébb betegségre gyanakodtak.
A nőt végül a londoni Trópusi Betegségek Kórházában diagnosztizálták veszettséggel: azonnal elkezdték az életmentő kezelést is, de már késő volt. A nő belehalt a betegségébe. Professor Tom Solomon a liverpooli egyetem járványügyi szakembere szerint a halálesetek a veszettséggel fertőzötteknél szinte borítékolható, a vírus ugyanis majdnem 100 %-ban halálos. Akit fertőzött állat harap meg és nem kap azonnal ellenanyagot, a tünetek jelentkezése után néhány héttel meghal.
Magyarországon sem veszik komolyan
A veszettség egy olyan vírusos fertőzés, ami kizárólag állatról emberre terjed, harapás vagy karmolás útján. A kötelező védőoltásoknak köszönhetően a fejlett országokban ma már elég ritka a haláleset, ennek ellenére a világon évente legalább 55 ezer veszettséggel kapcsolatos esetet regisztrálnak: a legtöbbet Ázsiában és Afrikában.
Magyarországon 1950 óta mindössze 7 haláleset fordult elő, de veszettség ellen, úgynevezett posztexpozíciós injekciókat – azért, mert nem tudni, hogy a harapást okozó állat veszett volt-e, vagy sem – egyre többeknek kell adni.
Elsősorban a külföldre utazóknak érdemes nagyon odafigyelniük és már jó előre tájékozódni az országban uralkodó helyzetről, különösen ha ázsiai vagy afrikai célpontról van szó, mert a betegség ellen védőoltás nincs. Csak azok részesülnek az úgynevezett preexpozíciós kúrában, akik a hivatásukból fakadóan nagyobb kockázatnak vannak kitéve, például vadászok vagy állatorvosok.
