Rímekbe szedés, teleírt kiscetlik zsebre vágása vagy Post-it jegyzetek szétragasztgatása a lakásban? Csupán pár trükk az információk felidézéséhez. Joshua Foer azonban ütősebb memorizálási technikákat oszt meg velünk, az eredményességre pedig ő maga a példa. A feledékeny újságíró – aki olykor nemcsak arra nem emlékezett, hogy hova tette a kocsikulcsát, hanem arra sem, hogy hol parkolt – egyéves tréning után az amerikai memóriabajnokság döntőjében kötött ki.
Ne gondoljunk költséges tanfolyamokra, vagy netán speciális „agykontrollos” masszázsfotelre. A titok nyitja csupán pár rég elfeledett – az ókori görögöktől és rómaiaktól származó – technika, amelyet Foer az Einsteinnel a Holdra című könyvében tár elénk. Manapság, amikor az okostelefonok és a „guglizás” korát éljük, alig-alig hagyatkozunk a memóriánkra, ám az amerikai újságíró módszereit követve, nemcsak felébreszthetjük, hanem jócskán fel is javíthatjuk a Csipkerózsika álmát alvó emlékezőképességünket. Mint a könyvből kiderül, az agy olyan, mint egy izom, amely az edzés (jelen esetben a memóriatréning, azaz az „agyedzés”) során fittebb, élénkebb és fürgébb lesz.
A könyvet olvasva az agyműködésről, a memorizálás történetéről, valamint az ókori emlékezőművészekről is sokat megtudunk, sőt „ott lehetünk”, amint Foer a világ legjobb memóriával rendelkező embereivel összeismerkedik, és a titkukat faggatja. Ezek után pedig máris fejest ugrunk az alapvető memorizálási technikák tárházába, mint például a tömbösítés, a szavak érzelmekkel vagy képekkel való társítása (piszkos fantáziájúak előnyben!).
Ha pedig mindezeken átrágtuk magunkat, jöhet a megérdemelt dicsőség: már nem fogjuk elfelejteni a bevásárlási vagy az elintézendő feladatok hosszú listáját, telefonszámokat vagy konyhai recepteket, de akár egyetlen pakli kártya lapjait is az emlékezetünkbe véshetjük az elsőre nevetségesnek és hihetetlennek tűnő módszerekkel. Hajrá!
