Ez pedig így is van rendjén, és tudja ezt magáról a tisztelt csabai lakóközösség – hát még a mindenkori városvezetés -, így aztán nem csoda, hogy marketinggel teli elmúlt másfél évtizedünkben a csabai kolbászfesztivál olyan ikonikussá vált hazánkban, mint a mondjuk a müncheni Oktoberfest Európában. Ezen a hétvégén aztán lehet is majd megint tobzódni, hedonistásat játszani, péntek estétől ugyanis ismételten megnyitja kapuit az 1997 óta töretlenül működő Csabai Kolbászfesztivál, a békéscsabai Sportcsarnokban.
A jó magyar embernek ugye szeretnie kell a kolbászt, meg azért aki még nem volt disznóvágáson, hát az azért, gondolkodjon el egy kicsit arról, hogy akkor merre is kódorgott az EU előtti években (fiatalok felmentve), amikor még országszerte tucat számra szurkálták le, pörzsölték meg, dolgozták fel, készítettek kolbászt, hurkát, cigánykát a valaha boldogan dagonyázó hízókból. Most már a különböző szabályozások miatt ez sem a régi, de azért a végtermék megmaradt és még az is lehet, hogy az idei évben a miniszterelnök úr is tiszteletét teszi, a rendezvényen. (Ezt csak azért írom le, mert Orbán Viktor első miniszterelnökségének idején a királyi televízió híradójában leadott riportot szinte mindenki látta, és csabai ismerőseim elmondása szerint onnantól kezdve úgy is azonosították be a rendezvényt: „Ja igen! A fesztivál, ahol az Orbán Viktor is ott volt!” Aztán jött mindig ugyanaz a kérdés: „Idén is ott lesz?” Hát igen, ilyen a feltűrt ujjú marketing.)
Aki tehát kolbász és egyéb húsipari termékek mértéktelen fogyasztásával, koncertek hallgatásával, húsba vágó kérdések megvitatásával akarja elütni a hirtelen támadt négy napos hétvégéjét, annak irány Békéscsaba. De ha már ott vagyunk, akkor azért érdemes egy kicsit többet is megtudni a településről, íme egy kis segítség, lehet majd hencegni a tudással két falat között. Csak vigyázzunk, hogy nehogy lecsöppenjen a zsír, vagy kiömöljön a pálinka, amikor hangosan azt kiabáljuk, hogy: Tudtad, hogy 1959-ben, az országban elsőként, ebben a városban alakult meg az alkoholizmus elleni klub? Na, egészségedre!
Persze vannak kevésbé témába vágó információk is, mert azért azt sem sokan tudják, hogy a török hódoltságot követően 1718-ban jelentek meg az első felvidéki telepesek, és kezdték el a porig rombolt település újjáépítését. A későbbiekben a köznyelvbe „Európa legnagyobb faluja” jelzővel illetett település, egy ideig a „hazai szlovákság központja” megtisztelő címet is birtokolta, ám mostanra ez mintha már eltűnni látszana (2001-ben már csak a lakosság 6%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek). A 19. században a város körül még hatalmas szőlőföldek terültek el, ahol például Stark Adolf által nemesített és világhíressé vált Csabagyöngye is termett. Aztán, hogy egy jó nagyot ugorjunk a történelemben a trianoni békeszerződést követően ez a település lett a Tiszántúl déli részének központja, részben átvéve Arad, Nagyvárad és Temesvár szerepét. S, hogy visszakanyarodjunk megintcsak a kajához, a szocializmusban a tervgazdálkodás tette élelmiszeripari központtá.
A hatalmas síkságon elterülő Békéscsaba a túrázók szempontjából nem tűnik fellegvárnak, azonban érdemes figyelembe venni, hogy közel van a román határhoz így aztán fesztivál ide, vagy oda, az egyik napon azért érdemes lehet átruccani egy kicsit a Bihari-hegységbe túrázgatni. Persze lehet a városban is maradni és sétálgatni az Élővíz-csatorna partján, vagy megcsodálni mind a két evangélikus templomot, bátrabbak pedig akár át is biciklizhetnek, a buja növényzettel körülölelt, részben csatornaparti bringaúton egészen Gyuláig, majd vissza.
Este pedig újra jöhetnek a kalóriák!
