Élet-Stílus

Volt már 445 nap is az év

admin
admin

2011. 07. 04. 17:20

A zsidók már 5772-t írnak, a muszlimok még „csak” 1389-ben járnak, a kereszténység pedig helyesen ünnepelte a Krisztus utáni 2000. évet, de talán eggyel korábban az ezredfordulót. Gergely pápa naptárreformjával csaknem két héttel rövidítette meg kortársai életét és sok adóst is magára haragított. A Sanoma Media kiadó Best of 1990-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk.

Mai időszámításunk alapjait Iulius Caesar parancsára fektették le, a kezdőpontot Jézus Krisztus születése adta, tudósok, pápák dolgoztak azon, hogy ma a világban „hivatalosan” 2011-et írnak. Nem volt ez mindig így, ahány kultúrkör, ahány birodalom, annyiféle módon számolták az időt: a kezdődátumot a vallás, a számítás módját a tudomány jelölte ki, bár a kettő történelmünk nagyobbik részében elválaszthatatlan volt egymástól.

Tíz perc volt a hibahatár

Az idő mérésének alapja a csillagászat, a Nap, a Hold, a csillagok mozgásának megfigyelése és kiszámítása volt. Az ember nagyon korán rájött ezek törvényszerűségeire, és vagy a Föld Nap körüli mozgásán alapuló solaris, vagy a Hold keringését figyelembe vevő lunaris rendszerben számoltak egy évet. A két módszert nehéz volt összeegyeztetni, egységes időszámítás csak „helyben”, egy-egy államalakulat határain belül létezett. A Római Birodalomban, és innen az egész keresztény világban a solaris rendszer terjedt el Egyiptomból. A nap 24 órás és 60 perces felosztása ősrégi, a suméroktól származik és a mai napig változatlan.
A hagyományos római időszámítás igencsak zavaros volt, egy idő után messze került egymástól az aktuális naptár és a valós „csillagászati idő”. A rendteremtést Iulius Caesar vállalta, az Alexandriából származó Szoszigenészt bízta meg Kr.e. 46-ban a naptárreform megalkotásával. Az egyiptomi tudós kiküszöbölte a napév és a holdév közötti különbséget úgy, hogy az aktuális évbe „rendkívüli” hónapokat vezetett be, amivel a 46-os év 445 napra nőtt. Ezután 365,25 napban határozta meg az év hosszát úgy, hogy a „tört napokat” négyévenként kellett egy egész napként beiktatni. Ez lett a szökőnap, ami Rómában a február 23-át követte. A Caesarról elnevezett julianus-naptár így nagy pontossággal közelítette meg a napév valódi hosszát, csupán 11 perc és 40 másodperccel volt hosszabb.

best of 1999.

1999-ben a millenniumot várta a világ, amit egy Magyarországról kiválóan látható napfogyatkozás „vezetett be”. Erről és más érdekességekről, történelemről és bulvárról olvashat az 1999-es évből a Best Of 1990-2009. emlékkönyvsorozat aktuális számában. A Sanoma Budapest kiadó emlékkönyvét keresse az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

Évszázadok alatt borult a rendszer

Caius Iulis Caesar mellszobra

Caius Iulis Caesar mellszobra

Az idő múlásával azonban a „tíz percek”, egészen pontosan 128 évenként egy egész nappá adódtak össze. Ebből újabb bonyodalmak származtak: a niceai zsinat például Kr.u. 325-ben március 21-ében rögzítette a tavaszi napéjegyenlőséget, ami a húsvét időpontjának kiszámításához nélkülözhetetlen. A naptár azonban megelőzte a természetet, és a napéjegyenlőség ideje a XVI. század közepére már március 11-ére hátrált, ami jelentős eltérés volt. Bár az újabb reform igénye már a XIII. században felmerült, tenni csak XIII. Gergely pápa tett ellene. A megbízásából elkészített új naptár 1582. október 4-én lépett életbe. Először itt is a napévet és a naptári évet hozták egyensúlyba oly módon, hogy 1582-ben október 4. csütörtök után másnap október 15. péntek következett. Ezután a szökőévek okozta, 128 évente egy napot jelentő „túlfutást” kellett korrigálni.

A megoldás egyszerű volt: a 128 éves periódust figyelembe véve 400 évenként körülbelül három napot kell „visszavenni” a naptárból, vagyis három szökőévet el kell hagyni. A pápa a századvégeket „rövidítette meg” oly módon, hogy a négyszázzal oszthatók maradtak szökőévek, a többi azonban nem. Vagyis 1600-tól 2000-ig számolva: 1700-ban, 1800-ban és 1900-ban, elhagyják a plusz egy napot, 2000-ben viszont megtartják. Ez a módszer már annyira pontos, hogy az eltérés csak 3300 évente tesz ki egy napot.

Közelített a halál?

A vallási küzdelmekbe nyakig elmerült keresztény világban Gergely reformja hamar vallási színezetet kapott: katolikus országok és fejedelemségek viszonylag rövid időn belül bevezették az új naptárt, ám a protestánsok és a keletiek „ellenálltak”. Angliában például 1753-ban, Svédországban 1844-ben, míg Oroszországban csak 1918-ban – a bolsevik hatalomátvétel után – vették át a Gergely-naptárt. Az ortodox egyház a mai napig a julianus-naptárt használja, 13 napos „késésben” van a nyugatiakhoz képest.

XIII. Gergely pápa

XIII. Gergely pápa

Talán a történelem „városi legendái” közé tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vallási vagy politikai okból háborodtak fel Gergely pápa eljárásán. Ott voltak például az adósok, akiknek így csökkent a törlesztőidejük, az uzsorás pedig joggal mutogathatott a naptárra. Nem is beszélve arról, ami mindenkit érintett: azzal, hogy október 4. után 15. következett, az egyszeri ember halálának dátuma is 10 nappal ugrott közelebb… Nekünk ilyesmitől már nem kell tartanunk, és Gergely naptára kiállta az idő próbáját, bár a modern korban is útjára indított egy „legendát”.

Arról van szó ugyanis, hogy a julianus-naptár és a gregorián-naptár megalkotása között 1627 év telt el. Ha a naptár 128 évente egy napot ugrott előre, akkor ez 1627 év alatt 12,7 nap. Gergely mégis csak 10 napot korrigált. Többek között e tény alapján jutott Herbert Illig történész arra a következtetésre, hogy történelmünkből több évszázad nem is létezett, és megalkotta a kitalált középkor elméletét. A másik – és jóval elfogadottabb – magyarázat viszont az, hogy valamikor jóval Gergely előtt két napot már korrigáltak, csak erről nem maradt ránk semmiféle forrás.

Mikor volt az ezredforduló?

Az időszámítás másik érdekes kérdése, hogy mit tekintünk kezdőpontnak, de ez már távol áll az egzakt tudományoktól, csupán elhatározás kérdése. Az ókori görögök Kr.e. 776, az első olimpiai játékok megrendezésének évét választották, míg a rómaiak a város alapítását, vagyis Kr.e. 754. április 24-ét. Persze mindkét esetben utólag, a görögök a Krisztus előtti IV, míg a rómaiak a III. században határozták meg az évszámítás kezdetét. A mai zsidó időszámítás a Kr.u. III-IV. században kezdett elterjedni, ez a világ teremtésétől indul: az V. században a Talmud már pontosan meghatározta, hogy erre Kr. E. 3761. október 6-án került sor. A muszlimok Mohamed Mekkába menekülésétől, Kr.u. 622. július 16-ától számolnak.

A kereszténységben először Diocletianus római császár trónralépése, Kr.u. 284. augusztus 29. volt az időszámítás kezdete. Az, hogy most mégis 2011-et írunk, Dionysius Exiguus római apát érdeme, aki elsősorban húsvéttáblázatok készítésére dolgozta ki a Krisztus születésétől indított időszámítási rendszert 525-ben. Bár Jézus születését 5-7 évvel későbbre tette, mint amit mai tudásunk alapján feltételezünk, módszere a Karoling-korban (VIII-X. század) már Európa-szerte elterjedt.

Kétezer évvel Jézus születése után, 1999-ben a világot az foglalkoztatta, hogy pontosan mikor lép az új Millenniumba. Ha valóban a Megváltó születését tekintjük „0-nak”, akkor 2000. január elsején kezdődik az Úr 2001. éve, vagyis ez a dátum az ezredforduló. Mint ahogy az ember a 20. születésnapján lép túl a huszadik életévén, és elkezdi taposni a 21-diket. Viszont ha abból indulunk ki, hogy az időszámításunkban 0. év nincs, és az utólag, önkényesen meghatározott mód szerint Jézus saját születésének 1. évében jött világra, akkor valóban 2001. január 1-je az új évezred első napja. Kicsit nyakatekert, de lehet vitatkozni…

kronológia

Cikkünk elkészítésekor nagyban támaszkodtunk Szögi László, a Bertényi Iván szerkesztette A történelem segédtudományai című könyvben megjelent munkájára (Panonica-Osiris, Budapest, 1998.).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.