Élet-Stílus

„Szabad egy percre?” – avagy hogyan győzzünk meg másokat?

Sári Veronika
Sári Veronika

újságíró. 2011. 03. 31. 14:11

Van, akinek nem tűnnek fel saját verbális bravúrjai sem, míg mások alig tudnak megszólalni a torkukban lévő gombóctól.
Korábban a témában:

Valószínűleg sokan fel tudjuk még idézni a Házibuli c. klasszikus azon jelenetét, amikor a még hamvas arcú Sophie Marceau azon tépelődik, hogy miként is lehetne filmbéli anyját rábírni, hogy elengedje őt arra a bizonyos bulira. Az örökifjú és mégis bölcs nagymama jó tanácsai ma sem vesztettek érvényességükből.

1. Keressünk egy megfelelő alkalmat! Sikerünk az időzítésen állhat vagy bukhat. Akár egy javaslattal szeretnénk előhozakodni a főnökünknek, akár a párunkat szeretnénk jobb belátásra bírni, hogy a mocsárzöld függöny talán mégsem a legjobb választás, ha azt szeretnénk, hogy meghallgassanak bennünket, vegyük figyelembe a másik fél hangulatát is. Belátható, hogy például nem szerencsés akkor megkörnyékezni a felettesünket, amikor mindkét kezében telefont tart, a térdén egy óriási irattartóval egyensúlyozva…

2. Vonjuk magunkra a figyelmet! Sajnos a legpazarabb érveléstechnika sem ér sokat, ha a másik fél azt csak fél füllel hallgatja, és gondolatban egészen máshol jár. Tudatnunk kell a másikkal, hogy fontos mondanivalónk van. Az udvarias „zavarhatom egy percre?” kérdés pont megfelelő erre a célra. Elutasító válasz esetén ne essünk kétségbe, nyugodtan kérdezzünk rá, hogy mikor lenne később alkalmas. Ha az illetőnek van humorérzéke, akár konkretizálhatjuk is az időt: „tudna rám szakítani 6 percet és 12 másodpercet?” Így garantáltan magunkra vonjuk a figyelmet, a kérdezettek talán el is nevetik magukat, ám morózus középkorúaknál ne alkalmazzuk! Párunk esetében a „szeretnék Veled megbeszélni valamit” kezdetű mondattal elérhetjük, hogy kikandikáljon az izgalmas olvasnivaló mögül.

3. Vágjunk bele! Habár az előző lépés megtétele is kritikus, sokan magába a mondanivalóba zavarodnak bele. Érdemes tisztáznunk magunkban, hogy mit is szeretnénk a másikkal közölni, és ezzel mi a szándékunk, mi is a célunk. Továbbá gondoljuk át a következőket:

A mi szempontunk csak egy a sok közül. Ne feledjük, hogy attól még, hogy valami számunkra kristálytiszta és egyértelmű, a másik fél számára nem biztos, hogy az. Valamennyi érvelés megbuktatható, ezt kipróbálhatjuk mi magunk is! Keressük meg mondanivalónk gyengepontjait és igyekezzünk megoldást találni rájuk, így kevésbé fog bennünket hideg zuhanyként érni a másik szkeptikussága. Ugyanezen metódus szerint érdemes előre felkészülni az esetleges kérdésekre is, ha számunkra nem teljesen világos egy-egy részlet, valószínűleg mások számára sem lesz az.
A testtartás árulkodó. Nem mindenki született előadóművésznek vagy ügyes csábítónak, ám tanulni mindig lehet. Ha az ember bizonytalan, hajlamos összehúzni magát, sokan a kezüket tördelik, elcsuklik a hangjuk. Ilyen esetekben, főleg, ha kisebb közönség előtt kell előadást tartanunk, nem árt otthon egy kicsit gyakorolni, inkább a gyerek kacagjon rajtunk, mint a munkatársaink. A nagy alkalom eljövetelével húzzuk ki magunkat, nagy levegő és próbáljunk mosolyogni.
A hangoknak hatalmuk van – már ha megfelelően alkalmazzuk őket. Bizonyára emlékszünk (pontosabban szólva: nem emlékszünk) olyan egyetemi kurzusokra, amiket végdurmoltunk. Vajon mi lehetett figyelmünk lankadásának az oka? Többek között az, hogy az előadó túl halkan beszélt vagy egyszerűen csak monoton volt. A megfelelő hangerő kulcsfontosságú, hogy értsenek bennünket, ráadásul a vékonyka hang gyakran a bizonytalanságot tükrözi. Szépen, jól artikuláltan beszéljünk, a hadarás legalább annyira zavaró, mint az állandó elakadások.
Minél hosszabb, annál jobb. Kutatások szerint minél hosszabb egy szöveg, annál meggyőzőbb. Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket, akik „lyukat beszélnek a másik hasába”, haragudni azonban nem tudunk rájuk, sőt. Valóban, ha valaki sokat tud beszélni egy adott témáról, feltételezzük, hogy ért is hozzá, és ezáltal meggyőző értéke is növekszik. Természetesen nem szabad túlzásokba esnünk, ha a partnerünk már a második ásítást nyomja el magában, kurtítsunk a monológon.

A fentiek ellenére nincs olyan praktika, amely garantálná a győzelmet, hiszen, mint minden kommunikáció, ez is a két félen múlik. Bármilyen zseniális lehet az ötletünk vagy lehet maximálisan igazunk, megeshet, hogy a másikat ez nem érinti, nem érdekli, vagy pozíciójából fogva megteheti, hogy mellőzi a véleményünket. Esélyeinket azonban növelhetjük, ami rajtunk múlik, azon változtathatunk, javíthatunk, és ez nem csupán a meggyőzőerőnk csiszolására vonatkozik…

Csott Nikoletta
filoterapeuta

AJÁNLOTT LINKEK:

Tudjon meg még többet a szerzőről és a filoterápiárul (filoterapia.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.