Élet-Stílus

Sávszélesítés

admin
admin

2011. 03. 25. 06:00

Az évtized végére 30 megabites szélessáv lesz elérhető szinte minden európai otthonból – ígéri az uniós digitális menetrend.

Naponta 25 ezerrel nő a szélessávú internet-hozzáférések száma az Európai Unióban, a digitális politikáért felelős EU-biztos mégsem maradéktalanul elégedett. „Ha ebben a tempóban haladunk tovább, búcsút inthetünk a 2020-ra meghirdetett céloknak. Ezért meg kell sokszoroznunk az erőfeszítéseinket, és ösztönöznünk kell a terepen a beruházásokat” – jelentette ki egy, az új generációs hálózatokról tartott konferencián Neelie Kroes.

A holland nemzetiségű biztos – akinek a nevét a médiatörvény kapcsán ismerhette meg a széles magyar publikum – az EU2020 gazdasági stratégiában lefektetett célokra utalt. Ugyanis e stratégia zászlóshajó-kezdeményezése a Digital Agenda, azaz a digitális menetrend (fő céljait lásd külön is).

Az EU többek közt azt szeretné elérni, hogy 2020-ra minden európai háztartásnak elvben lehetősége legyen a másodpercenként 30 megabites sebességű szélessávú hozzáférésre. Ennél is fontosabb célkitűzés, hogy ne csak a bekötés lehetősége legyen adott, hanem a háztartások legalább 50 százaléka 2020-ra ténylegesen is használja a netet unió-szerte. További elvárás, hogy az európai otthonok felében ne a fenti minimum, hanem másodpercenként 100 megabit legyen a szélessáv kapacitása. Egy bizottsági tanulmány szerint a körülbelül 50 százalékos szélessávú internethasználat elérése 850 milliárd eurónyi (230 ezer milliárd forintnyi) GDP-növekedést és több mint 1 millió új munkahelyet generál a kontinensen az évtized végéig.

Alternatívát!
Ha az unióban szokásosan optimista forgatókönyv nem is valósul meg, az új generációs üvegszálas hálózatokba való beruházások ösztönzésére az Európai Bizottság tavaly szeptemberben mégis egy mérföldkőnek számító ajánlást hozott. Ebben arra szólította fel a domináns távközlési cégeket, hogy biztosítsanak nagykereskedelmi hozzáférést új generációs optikai hálózatukhoz az alternatív versenyző vállalatoknak. Az elképzelés szerint a birtokon belül lévő távközlési mamutoknak Európa-szerte költségalapon kell megszabniuk a hozzáférési díjat az alternatív szolgáltatók számára az általuk lefektetett optikai hálózathoz. Cserébe kockázati prémiummal lehet kiegészíteni az árat. A hosszú távú szerződéseknél és bizonyos volumen után a domináns cégek árkedvezményt adhatnak majd. Számukra ebben az az üzlet, hogy mivel a kiskereskedelmi piac közel fele a hálózatokat birtokló, eredetileg döntően állami tulajdonú – úgynevezett inkumbens – társaságok tulajdonában van, a kedvezményekből tulajdonképpen az ő üzletáguk részesül majd, amit a korábbi szabályok tiltottak. Kroes szerint ezek a rendelkezések megfelelő egyensúlyt teremtenek a beruházások ösztönzése és a verseny fokozása között.

Az Európai Alternatív Távközlési Szövetség (ECTA) szerint az optikai hálózatokhoz való hozzáférés uniós szintű szabályozatlansága miatt a magán- és az üzleti fogyasztók ugyanazért a szolgáltatásért országonként nagyon eltérő díjakat fizetnek. Az ECTA egyik összehasonlító táblázata szerint Írországban például 30 euróért mindössze 5 megabites letöltési sebességet vásárolhatnak a fogyasztók, és ezért mindössze hangszolgáltatás jár pluszban. Ugyanezért az összegért Franciaországban 100 megabites átviteli sebesség, korlátlan vezetékes telefonálás és 120 televíziós csatornához való hozzáférés van a csomagban.

Európa digitális menetrendje 8 pontban

Egységes digitális piac
létrehozása
Az interoperabilitás (technológiák közti átjárhatóság)
javítása
Az internetbe vetett bizalom és az online biztonság
előmozdítása
A nagysebességű internethez való hozzáférés általánossá
tétele
K+F beruházások növelése a szektorban
A digitális
ismeretek elterjesztése
IT-technológiák alkalmazása a társadalmi
kihívások kezelésében
Európai digitális stratégia kidolgozása

Nem hallgatnak rájuk
Az Európai Bizottság szóban forgó ajánlása azonban, úgy tűnik, a nemzeti távközlési szabályozó hatóságok többségénél – stílusosan szólva – süket fülekre talált. „Csalódást keltő, hogy néhány tagállami regulátor jelentős mértékben eltért az ajánlásban megfogalmazott rendelkezések irányától. Ez különösen érvényes a nagy tagállamok szabályozói intézkedéseire, amelyek világosan eltérnek az ajánlás alapelveitől” – csóválta a fejét a minap a távközlési piacért felelős biztos, aki emiatt határozott lépésekre készül. „Az ajánlásoknak rá kell kényszeríteniük a domináns szolgáltatókat, hogy megnyissák a verseny előtt üvegszálas hálózatukat. Ugyanakkor sajnos még hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg a fogyasztók is érzékelni fogják az eredményeket” – nyilatkozta Hubertus von Roenne, az ECTA vezérigazgatója.

Az európai tervek szerves része a digitális szakadék áthidalása, ami jelenleg a fejlett városi, és az elmaradottabb vidéki területeket Magyarországon is elválasztja. Fitori Erzsébet, az ECTA szabályozási ügyekért felelős igazgatója szerint Európa-szerte vannak olyan vidéki területek, ahová az üvegszálas optikai hálózatokat nem lehet gazdaságosan eljuttatni. Ebben az esetben szerinte a különböző technológiák ötvözése kínálhat megoldást, például az optikai kábelek és a negyedik generációs – long term evolution (LTE) – mobil adatátviteli szabvány összeházasítása. Fitori egyébként úgy tudja, hogy az optikai szálak 83 százalékát az EU-ban az alternatív szolgáltatók létesítették. Ez az arány nyilván változni fog, amikor a domináns távközlési cégek beviszik a háztartásokba az üvegszálas hálózatokat.

Digitális hozadék
A digitális áttörés másik fontos eszközének tekinti Brüsszel az első közös rádióspektrum politikai stratégiát, amelyről a magyar elnökség próbál majd június végéig közös álláspontot tető alá hozni a Tanácsban. A Bizottság a digitális átállásra 2012-őt, a digitális átállásból felszabaduló frekvenciák (az úgynevezett digitális hozadék) újrakiosztására pedig 2013. január 1-jét jelölte meg határidőnek, ettől kivételes esetben el lehet térni. Magyarország például a közelmúltban 2014-re halasztotta a digitális átállást, ám a területért felelős politikusok reményei szerint ennek ellenére nagyjából sikerül majd tartani az eredeti, 2012-es dátumot.

Brüsszel a javaslat keretében olyan katalógust (elveket tartalmazó gyűjteményt) tett közzé, amely annak elkerülését célozza, hogy a frekvenciák nagy része egyes mobilszolgáltatók kezében összpontosuljon. A „spektrumsapka” záradék értelmében a nemzeti hatóságok azt is megtehetik majd, hogy egy cég csak egy frekvenciát használhasson. A katalógus része a mobilinternet-szolgáltatási kötelezettség előírása (mint a tagállami szabályozás lehetősége) a frekvencia-pályázatokon indulók számára.

Neelie Kroesnak a jelek szerint az átfogó digitális stratégia más területein is bele kell majd húznia annak érdekében, hogy a 2020-ra kitűzött célok teljesüljenek. Egy február 14-én közzétett felmérés szerint a barangolási díjak 2006-óta zajló letörése ellenére az európaiak 72 százaléka még mindig kétszer is meggondolja, hogy a mobiljához nyúljon, ha külföldön tartózkodik, mert fél a magas számlától. És csak minden ötödik európai tartja tisztességesnek azokat az árakat, amelyeket egy másik EU-tagállamban tartózkodás során a mobiltelefonos szörfölésért és email üzenetek letöltéséért kell fizetni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.