Élet-Stílus

Bolygópor érkezik a Földre

Látványos „csillaghullást” hoz december közepére a Geminidák meteorraja, ami az átlagostól eltérő módon nem egy meteorból, hanem egy kisbolygóból szakadhatott ki. A jelenség maximuma sajnos nappal lesz, de a korán kelők december 14-én elkaphatják a tűzijáték kezdetét.

Az egyik legszebb és legaktívabb „csillaghullás” csak azért nem ismert széles körben, mert maximuma mindig a fagyos, hideg decemberi éjszakákra esik – írja a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE). Mindjárt az elején tisztázzuk, hogy a hullócsillag nem egy lehulló csillag, hanem rendszerint egy-egy szétrobbant, megsemmisült üstökös darabkája.

Felizzik a por

A világűrben ellipszis alakban keringő üstökösök különböző méretű kövekből, porból állnak, amit fagyott gázok, jég tartanak össze. Ha útja során az égitest – például egy ütközés következtében felrobban – darabjai az ellipszis pályán szétszóródva, de folytatják útjukat. Ezeket nevezzük meteoroknak, méretük a leggyakrabban porszemnyi, és csak elvétve akadnak méteres, nagyon ritkán pedig kilométeres darabok.
Különböző gravitációs hatások miatt az üstökös maradványa nem egyenletesen oszlik szét, hanem néhol sűrű meteorrajokat alkot az ellipszispálya mentén, míg máshol szinte nem is érzékelhetők. Ha pedig a Föld Nap körüli pályája során épp egy meteorraj útvonalát keresztezi, megkezdődik a csillaghullás: az apró szemcsék bolygónk légkörébe érve fényesen felizzanak, és az esetek túlnyomó többségében még földet érés előtt teljesen elégnek.

A Geminidákat bolygó szülte

A legtöbb meteorraj tehát egykori üstökös maradványa, ám a Geminidák a feltételezések szerint e 3200 Phaethon kisbolygóból szakadtak ki egy űrbéli ütközés során. Valójában egy kisbolygó darabkái keresztezik a földet. Egy másik lehetséges magyarázat szerint ugyanakkor a Phaethon valaha üstökös volt, erre utalhat, hogy pályája az üstökösökéhez hasonlóan igen elnyúlt.

A Napot akár a Merkúr-Nap távolság felére is megközelítheti, emiatt gyorsan elveszíthette fagyott gázanyagát, és mára csupán a teljesen száraz, fagyott gázoktól mentes magja maradt vissza – írja az MTI.

14-én kell korán kelni

Idén az aktivitás maximuma december 13/14-én van, de 7-17-e között bármikor láthatunk Geminida meteorokat feltűnni Magyarország fölött – tette közzé honlapján az MCSE. egünkön. A fehéres színű, kemény megjelenésű „rajtagok” elképesztő, 35 km/másodperces sebességgel lépnek be a Föld légkörébe.

A Halley-üstökös (wikipedia.org)

A Halley-üstökös (wikipedia.org)

Bár csillagász szemmel ez a sebesség csak közepesnek számít. A raj 1862-ben figyelték meg először, abban az évben, amikor amikor a Geminidák először keresztezte a Föld útját: a Jupiter hatása miatt fordult be a raj bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövőben meg is szűnik majd ez a szerencsés együttállás

Addig azonban egyre szebb Geminida-maximumokat láthatunk, hiszen felfedezése óta folyamatosan erősödik az aktivitás. Az idei legaktívabb időszak nálunk nappalra esik, de 13/14-én éjszaka, pontosabban ezen éjszaka hajnalán biztosan szép hullásban lesz részünk. A hajnali észlelést erősíti az első negyedben lévő Hold is, amely éjfélkor nyugszik – írják a csillagászok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik