Technikai okokra hivatkozva, egy nappal bemutató előtt a Művészetek Palotája (Müpa) nem vállalta, hogy bemutatja az Alföldi Róbert rendezte Magyar ünnepet. A csütörtöki közlemény szerint a bemutató, és a másik három Müpába tervezett előadás átkerül a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadára. A megváltott jegyek érvényesek, vagy visszaválthatók. Igen ám, de az eredeti helyszín befogadóképessége több mint 400 fő, az újé viszont kibővítve, pótszékekkel is csak maximum 250. Ennek ellenére mind a jegypénztár, mind a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója azt nyilatkozta a FigyelőNetnek, hogy nem lesz fennakadás, akinek van jegye, meg tudja nézni a Magyar Ünnepet.
Hegedűs Judit azt mondta, hogy a Müpa-döntés eredményeképp létrejött „egy sajnálatos helyzet”, amit megpróbálnak a lehető legoptimálisabban megoldani. Elképzelhető, hogy ha szükséges, beiktatnak még egy előadást. A gazdasági igazgató nem kívánt nyilatkozni viszont a jogi következményekről. A Duna-parti szomszédintézmények között ugyanis érvényes szerződés garantálta a vendégelőadások rendezését, amit egyoldalúan felrúgott a Müpa. „Nyilván a közeljövőben le kell ülni, és meg kell tárgyalni az ebből adódó teendőket” – monda sejtelmesen Hegedűs.
Sajnos napjainkból is ismerős
A Müpa szintén nem kommentálta a lépést. A Népszabadság meg nem nevezett informátorokra hivatkozva azt írta, hogy a szerdai próba után döntött így a Müpa vezetősége. Így próbált kifarolni abból a kényes helyzetből, hogy miközben mégsem engedte Alföldi Róbert a Román Kulturális Intézetnek, hogy Erdély 1918-as Román Királysághoz csatolását ünnepelje a Nemzetiben, bemutatnak – épp Alföldi rendezésében – egy Észak-Erdély 1940-es visszacsatolást középpontjába állító művet.
facebbok-vita
A FigyelőNet Facebook-oldalán nagyjából háromféle irányzat alakult ki a botrány kapcsán:
Az egyiket úgy lehetne összefoglalni, hogy a színház bérbeadása a román nemzeti ünnepre „a magyarság szembeköpése”, mások szerint „Alföldit még az előző kormány nevezte ki igazgatónak, és most találtak egy pontot, amibe beleköthettek”. Sokan teszik fel azt a kérdést is: „továbbra sem értem, hogy miért kell a múltbéli vélt vagy valós sérelmekért a jelenben ‘revansot venni’”.
Závada Pál darabja a Nemzeti Színház Tízparancsolat-pályázatára született, amely a harmadik parancsolatot (“Az Úr napját szenteld meg!”) témakörét járja körül. A Magyar ünnep a második bécsi döntést követő erdélyi bevonulás idején kezdődik. “Miközben nagyon boldogok vagyunk, hogy visszakapjuk Észak-Erdélyt, és újra hozzánk tartoznak az addig elnyomott magyarok, ezzel egy időben nagy kérdés, hogy itthon, az anyaországban mit csinálunk más kisebbségekkel. Tehát mi hogyan ünnepelünk” – szólt a dráma történetéről annak sajtóbeharangozóján Alföldi Róbert. Mint emlékeztetett: 1940 augusztusát sokak örömmámorban élték meg, másoknak azonban rémálmot jelentett. Ez a kettősség sajnos napjainkból is ismerős lehet – fűzte hozzá.
A Magyar ünnep egy sváb, zsidó és félzsidó magyarokból álló társaság sorsát követi nyomon hét esztendőn keresztül, ami kezdődik a második bécsi döntéssel, folytatódik a harmadik zsidótörvénnyel, közben az eufóriával, majd a holokauszttal, a második világháborúval, a felszabadulással, és végződik az „új társadalmi és világrenddel”.
A rendező szerint Európában és a világban csak azok a nemzetek tudnak előre lépni, amelyek szembenéznek a múltjukkal, és kibeszélik a társadalmat gyötrő fájdalmakat, sérelmeket. “Mennyit akarunk még erre várni, hány évtizedet szeretnénk elpocsékolni arra, hogy úgy csinálunk, mintha nem lett volna történelem, mintha nem fájnának dolgok, mintha nem lennének bűneink és hibáink?” – tette fel a kérdést, ami vonatkozhat akár a színdarabra, akár a román nemzeti ünnep körüli botrányra.
A két nemzet közeledése nem sikerült
Mint a FigyelőNeten korábban megírtuk, Alföldi Róbert engedélyezte, hogy a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében a színházban ünnepi megemlékezést tartsanak azon román nemzeti ünnep alkalmából, amely Erdély 1918-as Romániához csatolására emlékezik. Alföldi közleményében úgy fogalmazott, azért adta ki a nagytermet a célra, „hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz”.
Miután először a sajtó, majd a Jobbik, a KDNP és Fidesz is – különböző vérmérséklettel – bírálta, Alföldi visszavonta az engedélyt. „Rosszul mértem fel azt, hogy ezen döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem. Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet” – írta közleményében.
Politikai következménye egyelőre nem lesz az ügynek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyanis nem tervezi, hogy visszavonja a Nemzeti Színház vezérigazgatójának megbízatását, és nincs napirenden vizsgálat indítása sem ellene.
A Závada-darabra kíváncsiak meg majd összehúzzák magukat a Nemzeti kistermében.
