Élet-Stílus

Diktatórikus kormányfő a példakép

admin
admin

2010. 09. 01. 11:56

A legutóbb Gömbös Gyula orosházi díszpolgársága miatt kapott össze az MSZP és a Fidesz. Vitájuknál sokkal érdekesebb viszont maga az egykori miniszterelnök, aki gyakorló antiszemita volt, emellett Hitler és Mussolini nyomdokain haladva egy totális diktatúra kiépítésén munkálkodott. Életútjának pozitívumai mellett ezek legalábbis megkérdőjelezik példaképpé emelésének jogosságát.

Gömbös Gyula bonyolult és ellentmondásos életpályájának megítélését a mai napig történészek vitája kíséri, amelyben azért kialakult egy többségi álláspont. A valós kép megalkotásához élete két korszakát, a fajvédőt és a vezető politikust csak együtt szabad vizsgálni, ami jó esetben is több kötetre rúgna. A FigyelőNetnek Vonyó József történész, a Pécsi Tudományegyetem tanára értékelte a politikus életútját a valós nemzeti érdekek és a korabeli lehetőségek tükrében.

A katonai pályát választó Gömbös a Magyar Országos Véderő Egyletben kezdte pályafutását, majd belépett az Országos Kisgazdapártba, a kisgazdák és a kormánypárt összeolvadása után létrejött Egységes Pártban (EP) pedig ügyvezető alelnöki funkciót töltött be. Miután szembekerült Bethlen István politikájával, 1923-ban kilépett az EP-ből és 1924-ben megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi, közismert nevén Fajvédő Pártot, amely jobboldali radikális politikát folytatott a Nemzetgyűlésben.
Fajvédelem antiszemitizmussal

A párt neve alapján ma sokan az antiszemitizmust gondolnák politikájuk fókuszában, de ez így nem igaz. A fajvédők eszmerendszerének elsődleges, építő jellegű eleme a magyarság vezető szerepének visszaszerzése a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország visszaállítása, az ország világpolitikai súlyának erősítése volt.

Ehhez – a fajvédők szerint – a magyarság gazdasági és politikai pozícióinak erősítésén, agrárius gazdaságpolitikán és a „faji tulajdonságok”, azaz az önismeret erősítésén keresztül vezetett az út. Itt lép a képbe a zsidóellenesség: Gömbösék úgy vélték, ennek a kibontakozásnak a trianoni Magyarországon leginkább a kiegyezés után emancipált zsidóság a legnagyobb gátja.

Gömbös harcos antiszemita volt, veszélyt látott a zsidóságban, ami ellen „meg kell védeni” Magyarországot. Ám Magyarországon is többféle antiszemitizmus létezett. A történettudomány szelektív antiszemitizmusnak nevezi azt, amikor valaki nem totálisan rekesztené ki a zsidóságot, hanem eltérően viszonyul annak különböző csoportjaihoz.

Gömbös Gyula az 1920-as években a szigorú adminisztratív lépésekben látta a megoldást: a numerus clausus elvei alapján korlátozta volna politikail gazdasági és kulturális téren is a régebben itt élő, a magyar társadalomba beépült elemeket, de kitoloncolta volna az „újonnan bevándorló”, azaz 1867 óta Magyarországra érkező zsidókat Nem hirdetett holokausztot, fizikai erőszakot velük szemben, de keményen bírálta a kormányt az 1920-as numerus clausus „felpuhításáért”.

numerus claususj

Maga az az 1920. évi XXV. Törvénycikk nem említi külön a zsidókat: a numerus clausus (zárt szám) néven ismert jogszabály alapján a magyarországi „nemzetiségek és népfajok” tagjai csak a társadalomban kimutatható számarányuk alapján vehettek részt a felsőoktatásban.

Nyolc évvel későb, a Bethlen István miniszterelnök által keresztülvitt, módosítás alapján törölték a törvényből a „nemzetiségek és népfajok” szerinti megkülönböztetést, melyet „a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra” formulával helyettesítettek (1928. évi. XIV. tc.).

Gömbös megítélésénél 1928-ig igen erős antiszemita politikája billenti el a mérleg nyelvét a negatív irányba még akkor is, ha figyelembe vesszük a korszak Európa nagy részére és az Egyesült Államokra is kiterjedő zsidóellenes hangulatát – összegzi Vonyó József. A ’28-as év azonban a leendő miniszterelnök politikai pályájának vízválasztója.

Kísérlet a totális állam kiépítésére

Feloszlatta a Fajvédő Pártot, ismét belépett a kormánypártba, Horthy előbb honvédelmi államtitkárrá, 1929-ben honvédelmi miniszterré, majd 1932. október 1-jétől miniszterelnökké nevezte ki. Mindennek ára az volt, hogy hivatalosan is be kellett jelentenie: szakít addigi nézeteivel. Felhagyott a kormány bírálatával, feladta antiszemitizmusát, népfajok helyett nemzetről, a nemzeti ügyet szolgáló zsidókról pedig testvérként beszélt. Ekkortól még a korabeli zsidó vezetők is elkezdtek bizalmat tanúsítani az irányába.

vonyó József

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán a Modernkori Történeti Tanszék oktatója, Phd, dr habil, egyetemi docens. Kutatási területe: Gömbös Gyula politikai pályája, Szélsőjobboldali mozgalmak Magyarországon 1919-1944, A proletárdiktatúra politikai intézményrendszere, Helytörténet, Várostörténet.

Kormányfővé történő kinevezésének részletei szétfeszítenék e cikk kereteit, de „szemléletváltásáról” elmondható: politikai karrierje érdekében tett kompromisszumról van szó. Gömbös politikájában új korszak kezdődött, ami azonban részéről csak az eszközök és nem a cél megváltoztatását jelentette. A történelmi adatok alapján e cél ekkor már a totális jobboldali diktatúra kiépítése volt – jegyzi meg a történész.

Gömbös politikájának 1932-ben nem volt bázisa: a MOVE-t leépítették, a kormánypárt többségét Bethlen hívei alkották, új párt alapítására nem is gondolhatott. Egyedül a honvédségre támaszkodhatott volna, ám ennek bevonása a belpolitikába Horthy ellenkezését és azonnali közbelépését eredményezte volna, ráadásul akkori tisztikarában sem bízhatott.

Honvédelmi miniszterként Gömbös sokat tett a honvédségért, kormányfőként pedig jó érzékkel tett intézkedéseket annak érdekében, hogy az ország végleg kilábaljon az egyébként már enyhülő gazdasági világválságból, igyekezett az agrárius réteg gazdasági és szociális helyzetén javítani. Bethlen nyomdokain haladva erősítette az ország politikai és gazdasági kapcsolatait Németországgal, Olaszországgal és Ausztriával, ami tovább enyhítette hazánk évtizedes politikai és gazdasági elszigeteltségét.

És bár ismerjük a német orientáció következményeit, akkor és ott a magyar gazdaság számára életmentő volt a német piac jelentős kiszélesítése. Van azonban egy momentum, amely fölött sokan elsiklanak, ám összességében ismét a negatív oldalra tolja Gömbös megítélését. Ez a pártszervezés, amelynek végcélja a totális diktatúra kiépítése volt.

belépési nyilatkozat a NEP-be

„Alulírott tudatában lévén annak, hogy a nemzet megújhodásához feltétlenül szükséges nemzeti összefogás gondolatát a Nemzeti Egység Pártja és annak vezére, vitéz Gömbös Gyula képviselik; belépek a Nemzeti Egység Pártjába és a Vezért célkitűzéseiben és munkájában minden erőmmel támogatni kötelességemnek tartom.”
Forrás: Baranya Meegyei Levéltár, NEP-iratok

Elterjedt a nézet, miszerint Gömbös Hitler, de sokkal inkább Mussolini példáját követte elképzelései megvalósításához. Bár kétségtelenül sok elemet felhasznált és célja is azonos volt, de a magyar miniszterelnök speciális „gömbösi úton” járt: látszólag alulról szervezte saját képére a kormánypártot. 1932-ben az Egységes Pártot Nemzeti Egység Pártjává (NEP) neveztette át. Ennek első célja az volt, hogy Bethlent és híveit kiszorítsa a hatalomból — ezzel felszámolja tervei megvalósításának legfőbb akadályát.

Egy párt, egy vezér

Minden egyes településen pártszervezetet alakítottak. A NEP deklarált célja volt minden választót beszervezni, hogy a folyamat végére Magyarországon egyetlen párt maradjon talpon. A tagok a belépési nyilatkozat aláírásával tettek fogadalmat: a vezért követjük! A szervezetek vezetőit Gömbös személyesen nevezte ki, akik neki, mint vezérnek írásban esküdtek hűséget.

A nemzeti egységet kívánta megvalósítani az ország felemelkedése érdekében, amihez a maga módján mindenkinek hozzá kellett járulnia. Ez az egység viszont kirekesztő volt: aki nem a vezért követi, az nem becsületes, az nem magyar – nehezedett az erkölcsi nyomás a társadalomra. 1934 végére egy totálisan centralizált pártot sikerült létrehoznia, amelynek életét a legapróbb részletekig a vezér és közvetlen munkatársainak utasításai határozták meg.

Kinevező okmány Gömbös aláírásával (a megbízott nevét a szöveg elejéről levágtuk)  Forrás: Baranya Megyei Levéltár, NEP-iratok

Kinevező okmány Gömbös aláírásával (a megbízott nevét a szöveg elejéről levágtuk) Forrás: Baranya Megyei Levéltár, NEP-iratok

A helyi pártszervezetek semmiféle önállósággal nem rendelkeztek, tevékenységük a vezér utasításainak végrehajtására korlátozódott. Legfőbb feladatuk volt, hogy az emberek életének minden szintjén jelen legyenek: a pártirodáknak mindenütt a társadalmi élet központjaként kellett (volna) működniük.

A pártsejtek 1933-tól havi rendszerességgel küldtek jelentéseket a központba a párt belső állapotáról, más pártok viszonyairól és a lakosság politikai beállítottságáról. A siker — formálisan — óriási volt, 1935 elejére az ország 2,9 millió választópolgárából mintegy kétmillió fő a NEP tagja volt. Ilyen arányú párttagságot sem addig, sem azóta nem tudott elérni egyetlen magyar politikai képződmény sem.

Annak ellenére, hogy nem hangoztatta, a miniszterelnök nem lépett túl zsidóellenességén sem. A Nemzeti Munkaterv sokszor ködös megfogalmazású gazdasági intézkedései egyértelműen a túlnyomórészt zsidó tulajdonban lévő nagyipar és bankszféra, valamint a nagykereskedők korlátozását tűzték ki célul. Választójogi elképzeléseiben csak a legalább 50 éve Magyarországon élő zsidók kaptak volna szavazójogot, amit már fajvédőként is hirdetett. 1933-ban Gömbös utasítást adott a Zemplén megyei betelepült zsidók összeírására, amely alapján kiutasíthatják őket az országból – sorolja a történész.

A kommunistákat is túlszárnyalta

1933-ban Gömbös csomagot nyújtott be a Nemzetgyűlésben az államszervezet olasz mintájú korporatív átalakítása érdekében. Az 1934-es törvényhatósági (megyei, nagyvárosi) választásokon a NEP elsöprő sikert aratott, és ’35-ben — bár a korszak legkomolyabb választási csalásai mellett — a Képviselőházban is nagy többséget szerzett.

hűségnyilatkozat Gömbösnek

„Vezérem!
A Nemzeti Egység jegyében ,megvalósítandó Nemzeti Munkaterv végrehajtásának élharcosává történt megbizatásomkor ezt a kitüntető bizalmat megköszönöm és fogadom, hogy … tisztségemet Vezérem iránti feltétlen hűséggel fogom betölteni. A közvetlenül vagy közvetve kapott utasításokat komoly fegyelmezettséggel teljesítem és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a belém helyezett bizalomnak teljes egészében megfeleljek.”

Forrás: Baranya Megyei Levéltár, NEP-iratok

Ennél is fontosabb volt, hogy a Nemzeti Egység Pártja képviselőinek túlnyomó többsége személyes híveiből, a Párt neki hűségesküt tett vidéki vezetőiből került ki — kiszorítva Bethlent és támogatóit. A választási sikerek hatására új lendületet vett az országos központból irányított pártszervezés is — immár a társadalom hétköznapi életének totális megszervezése érdekében.

1935 őszén minden helyi szervezetet arra köteleztek, hogy öt, úgynevezett társadalmi tevékenységi csoportot – gazdasági, népművelői, női, ifjúsági és propaganda – alakítsanak, amelyeknek a helyi társadalmi élet teljes spektrumát a kezükbe kellett venniük. Minden más, hasonló tevékenységet folytató szerveződésnek vagy a Nemzeti Egység Pártjának alárendelődve kellett dolgoznia, vagy meg kellett (volna) szüntetni őket.

A propagandacsoportoknak — a későbbi kommunista MDP és MSZMP politikai oktatásához hasonlítható —, havonta rendezett vitaestéken kellet átformálni a helyi lakosság politikai nézeteit. Mindez nem jelent mást, mint hogy Gömbös Gyula 1935-re az egész társadalmat pártja által kívánta megszervezni, ami csak Hitler és Mussolini rendszeréhez hasonlítható – emeli ki Vonyó József.

Horthy és a hagyományos vezetőréteg, sőt egyes hívei — pl. Kozma Miklós belügyminiszter — sem nézte jó szemmel Gömbös tevékenységét, ellenezték a tekintélyuralmi állam kialakítását. A kormányfő bukását súlyos vesebetegsége késleltette, amelyre tekintettel Horthy halogatta leváltását. Végül erre már nem került sor, Gömbös Gyula 1936. október 6-án elhunyt.

Vonyó József szerint e rövid összefoglaló is jól mutatja, hogy Gömbös Gyula megítélése, antiszemitizmussal terhelt politikai tevékenysége és a totális jobboldali diktatúra kiépítésére tett kísérlete miatt nem értékelhető pozitívan a XXI. századi magyar demokráciában.

Vita a díszpolgárságról

Gömbös Gyula 1932 óta Orosháza díszpolgára. Az MSZP-s városvezetés 2002-ben úgy döntött, hogy Gömbös „a díszpolgári cím viselésére méltatlan”. Ezt a kitételt szüntette most meg a fideszes polgármester. Az ügyben kipattant vitát ide kattintva olvashatja részletesebben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.