Élet-Stílus

Izlandi hamu Magyarországon – videó

admin
admin

2010. 04. 15. 16:40

Ha nem folytatódnak a kitörések, Magyarország valószínűleg nem kap látványos mennyiséget az izlandi hamuból. A napnyugta esetleg vörösebb lesz hazánkban is. A repülési nehézségek és a mérgező szilikátok ellenére Izland „profitál” a vulkánkitörésekből: folyamatosan növeli a területét, háború nélkül.

Az aktuális előrejelzés szerint a következő 24 órában nem éri el Magyarországot az izlandi vulkánkitörésből származó hamu – tudta meg az fn.hu az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ). A Kárpát-medence időjárását egy gyenge ciklon alakítja, ezért ha a vulkáni por nem kap jelentős utánpótlást, csak nagyon hígított formában éri el hazánkat.

Műszerekkel feltehetően kimutatható lesz a magas légrétegekben, de egyébként csaknem észrevétlen lesz a jelenléte. Az átlagember legfeljebb – a porrészecskék fénytörő hatása miatt – a szokásosnál kissé vörösebb fényt tapasztal majd napkelte és napnyugta idején.

A vulkánkitörések olyan tektonikai helyzetekhez kötődnek, amikor a földkéregben vagy a felső köpenyben olvadt kőzet jelenik meg, vagyis az olvadt magmán „vándorló” óceáni és kontinentális lemezek szegélyeinél. A két alapeset az összetartó és a távolodó lemezek mentén alakul ki – mondta el az fn.hu-nak Török Kálmán geológus, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa.

Örök forrongás növeli Izlandot

Összetartás esetén a kőzetlemezek ütköznek, az óceáni a kontinentális talapzat alá bukik. Először a hő hatására a vízgőz és a különböző gázok távoznak az alábukó lemez kőzeteiből. A víz a felette levő köpenyék és a kéreg kőzeteinek olvadáspontját erősen lecsökkenti, így azok részben megolvadnak és ez az olvadék a felszín felé vándorol a törések, repedések mentén. Ez maga a vulkánkitörés.

A vulkáni tevékenység emberi léptékkel nem, de földtörténeti időben gondolkodva folyamatos velejárója a lemezszegélyek mozgásának. Ebben a formájában – összetartó lemezek által gerjesztve – a Csendes-óceáni tűzgyűrű az egyik legaktívabb.

a kontinensek vándorlása

A kontinensek mozgását a legegyszerűbb úgy elképzelni, hogy a folyadékszerű, olvadt földköpenyt mozaikpadlóhoz hasonlóan borítják a litoszféra szilárd, óceáni és kontinentális talapzatai. Ezek a kőzetlemezek mozognak, egymástól távolodnak (óceánközepi hátságok) vagy egymáshoz közelednek (szubdukciós zóna).

Az előbbiekben a magma a felszínre tör, és szétfeszíti a kőzetlemezek „mozaikdarabjait”, míg az utóbbiakban egymás alá préselődnek. Ha óceán ütközik kontinensnek, akkor a nagyobb sűrűségű, „nehezebb” óceáni lemez a „könnyebb” kontinentális kéreg alá süllyed, miközben az óceáni kéreg egyes darabjai a kontinens széléhez adódnak.

A vulkánok másik tipikus és állandó megjelenése a széttartó lemezekhez kapcsolódik. Az óceán középi hátságokon az óceán mélyén több 10 ezer kilométeren keresztül tör fel a magma, amely széttolja a kőzetlemezeket. Itt ugyancsak általános a vulkáni tevékenység.

KÉPGALÉRIA!

KÉPGALÉRIA!

Izland maga épp ezen a széttartó lemezhatáron fekszik, ennek köszönhetően területe folyamatosan nő: közepén újabb és újabb feltörő és megszilárduló magma feszíti két irányba a szigetet, miközben gyarapítja a területét – jegyzi meg érdekességként a szakember.

Tömeges pusztulást is okozhat

A vulkánkitörés és a hamuszórás erőssége attól függ, hogy mennyi vizet és gázt tartalmaz a felbukkanó magma. A gázok ugyanis a nyomáscsökkenés hatására robbanásszerűen kitágulnak, és olvadt kőzetet – mikroszkopikustól egészen házméretű darabokig – repítenek a levegőbe.

Összetételük azon múlik, milyen kőzetből származnak, de mindig bővelkednek szilikátokban, amely belégzése szilikózist és végső soron halált okozhat. Az apró szemcsék nagy magasságokba is felemelkednek és a légkörzés hatására akár többször is megkerülhetik a földet.

A Föld történetében nem egyszer okozott klímaváltozást és tömeges kipusztulást egy-egy szupervulkán: a hamu az egész bolygót körülvette és hosszú időre elzárta a napfény útját. A mostani izlandi kitörés persze korántsem ilyen mértékű, a legutóbbi szupervulkán 60-70 ezer éve borította sötétbe bolygónkat. Nem törvényszerű azonban, hogy a vulkánkitörés hamufelhővel és látványos „tűzijátékkal” járjon, ez ugyanis a magma gáztartalmának függvénye.

Két ellentétes példát épp a közelben, Olaszországban találunk. Az Etna nem produkál látványos robbanásokat, az olvadt magma szép lassan „kibugyog” a kürtőből és lefolyik a hegy oldalán. A Vezúv gázai azonban hatalmas erővel lövik a magasba a füstöt, port és az izzó kődarabokat nem egyszer tömeges katasztrófát okozva a környéken, mint például Pompeiben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.