Aki a karácsonyi szünetben úgy gondolta, hogy mozizással tölti valamelyik estéjét, és, mondjuk a régen várt, új James Cameron-filmet szemelte ki, könnyen hoppon maradhatott. Ha nem rendelt (jó) előre jegyet, csak irigykedhetett a szerencsésekre, akik hosszú sorokban, mosolyogva ömlöttek be a termekbe. A budapesti Arena Plaza filmszínházának csaknem 400 fős, mintegy 2 millió eurós költséggel kialakított Imax-termébe pédául két héttel a bemutató előtt egyetlen nap alatt elkapkodták a belépőket a szuperprodukció december 17-i premierjére. De az egész karácsonyi szünetben, és még január elején is csak másfél-két héttel későbbre lehetett regisztrálni a belépőket. Az országszerte egyre szaporodó 3D-s termek szintén végig telt házzal dübörögtek.
Hetente új térhatású film
Míg korábban inkább csak ismeretterjesztő és természetfilmeket forgalmaztak Imax technológiával, ma a közönségcsalogató filmek Imax és digitális 3D-s változatban is elkészülnek. 2010-ben már szinte hetente lesz egy ilyen premier. Az már most megjósolható például, hogy a Shrek negyedik (s egyben a gyártó szerint utolsó), immár Imax és 3D változatban is júliusban a magyar mozikba kerülő epizódjára többen lesznek kíváncsiak, mint az előzőekre.
Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke az fn.hu-nak elmondta, hogy részben a térhatású mozik elterjedésének köszönhető, hogy a pénzügyi krízis dacára jó évet zártak a hazai filmforgalmazók: a jegyárbevétel, többéves csökkenés után, 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor Bálint szerint volt egy másodlagos hatása is a térhatású filmek népszerűségének: újra divatba hozta a mozit. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a hagyományos technikával vetített filmek nézőszámai is megnőttek.
A 3D veszélyei
A térhatású mozizás robbanásszerű terjedése „veszélyeket” is rejt magában. Egyrészt, amikor kifutnak a produkciók a korszerű 3D-s és Imax termekből, nem tudnak a kisebb, vidéki, hagyományos mozikban „tovább élni”. Hacsak nincs eleve normál kópiájuk is a filmeknek. A másik vesztese a korszerű technikának a művészfilm lehet. Előre látható, hogy az artmoziknak újabb szögeket jelent a koporsójába a lenyűgöző, közönségtoborzó technika.
Ma már a mozik arra kényszerülnek, hogy egyre több termet alakítsanak át térhatású vetítőhellyé. Bár Bálint szerint nem minden film kívánja a 3D-s technikákat, nagyon nehezen él már meg egy kis, hagyományos mozi.
A gigafilm
Az fn.hu moziítésze még soha nem adott tíz pontot egy filmnek sem. Most megtette, úgy vélte az Avatar 2009 legjobb filmje volt. A James Cameron rendezte szuperprodukció az Egyesült Államokban és Kanadában is tarolt. Három hét alatt 352,1 millió dolláros jegybevételt hozott. A világ többi országában mintegy 670 millió dollárt fizettek ki a mozik pénztárainál az alkotásra kíváncsi nézők.
Az egymilliárdosok klubjába ötödikként lépett be az Avatar. Az ugyancsak James Cameron rendezte Titanic (1997, 1,8 milliárd dollár) mellett A Gyűrűk Ura – A király visszatér (2001, 1,13 milliárd dolláros összbevétel), A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse (2006, 1,06 milliárd dollár) és A sötét lovag (2008, 1 milliárd körül). A 3D-technikával készült mozi a valaha forgatott legdrágább filmek közé tartozik, becslések szerint 300-500 millió dolláros (56-93 milliárd forint) költségvetésével.
A gazdasági válság dacára Hollywood nem panaszkodhat a tavalyi évre, amikor is a hazai piac 10,6 milliárd dolláros összbevételt hozott, valamivel többet az előző, 2007-es rekordév 9,7 milliárd dollárjánál. 2009-ben 1,42 milliárd mozijegyet váltottak a nézők, az utóbbi öt évben a legtöbbet, de a 2002-es 1,6 milliárdos rekordtól messze elmarad ez a szám.
