Javában zajlott a forradalom Temesvárott és több román nagyvárosban, amikor Nicolae Ceausescu december 20-án hazatért Iráni látogatásából. A „Conducator” (Vezér) másnapra hatalmát éltető és a rendszer szilárdságát demonstráló nagygyűlést hívott össze Bukarestbe, a Központi Bizottság épülete elé: az éljenzésre összehívott 100 ezres tömeg azonban percek alatt szétszéledt, és megsokszorozódva követelte a kommunizmus bukását. Kitört a forradalom Bukarestben is, a „Kárpátok Géniuszát” december 25-én kivégezték.
Egy csapással akart „rendet” tenni?
Ceausescu helikopterrel menekül (A 1989 Libertate Roumanie című könyvből)
Ceausescu mintha saját bukását siettette volna. Ennyire magabiztos volt? Nem volt tisztában a helyzettel? Látva a véget, hova akart menekülni? Mit tett eközben Magyarország? Befogadtuk volna a diktátort? Pozsgay Imrét és Raffay Ernőt kérdeztük.
Az elérhető források alapján még nem lehet megállapítani, hogy az Iránból hazatérő Ceausescu mennyire volt tisztában a valós belpolitikai helyzettel, ezáltal két lehetőség adódik. Először tételezzük fel, hogy világosan látta, mi történik az országban – kezdi a lehetőségek mérlegelését Raffay Ernő történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.
Ez esetben tudva, hogy a – sok esetben a hadseregnél is jobban felszerelt – Securitate mellette áll, ki akarta ugrasztani a nyulat a bokorból. Az egész országban „egy füst alatt”, egy lendülettel akart leszámolni a forradalmi erőkkel: Temesvárott kiadta már a tűzparancsot, ez lehetett a célja Bukarestben is.
Félrevezették?
A másik lehetőség, hogy félrevezették, és egyszerűen „belefuttatták” a saját vesztébe. Tanácsadói, tábornokai képtelenségnek érezhették már a forradalom leverését, ezért a Conducator „feláldozásával” próbálták hatalmukat átmenteni. A kommunizmus történetében nem állna példa nélkül a terhessé vált vezető tudatos félreinformálása, hogy az önmaga okozza saját bukását. Mindez azonban feltételezés, biztosat nem tudhatunk – figyelmeztet ismét a történész.
A ’89 decemberi események mögött tagadhatatlanul hatalmas társadalmi elégedetlenség állt, ami önmagában elvezethetett a forradalomhoz. Létezik azonban egy elmélet, ami nagyhatalmi érdeket sejtet a felkelés mögött, és adalék lehet a kérdés eldöntéséhez: kinek az érdekében állt Ceausescu megbuktatása?
Tüntetők és rendfenntartók néznek farkasszemet Temesvárott A 1989 Libertate Roumanie című könyvből)
Ion Iliescu, a forradalmi román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa egyik vezetője, későbbi államelnök korábban Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár iskolatársa volt. Márpedig ezekben az időkben Gorbacsovnak is inkább a kelet-európai kommunista diktatúrák felszámolása állt érdekében. Elképzelhető tehát, hogy szovjet érdek is húzódik Ceausescu megbuktatása mögött – nyitja ki a kérdést Raffay Ernő.
Magyar segítség
Győztes forradalmárok A 1989 Libertate Roumanie című könyvből)
És mindeközben Magyarország? A történész szerint a Németh Miklós vezette magyar kormány sokkal többet tett a román forradalomért, mint a segélyküldés és a szolidaritás kinyilvánítása. A kabinet határozottan kiállt, és minden elérhető európai fórumon felszólított Tőkés László és az erdélyi magyarok védelmében, emellett bizonyos katonai hírszerzési segítséget is nyújtott. Tudni kell, hogy december 22. után a hadsereg a forradalom oldalán harcolt a sokszor civil ruhás, és gyakran jóval komolyabban felszerelt Securitate-egységek ellen.
A magyar honvédség rádiófelderítő dandára ekkor olyan technikával rendelkezett, ami Észak-Afrikától Közép-Svédországig képes volt befogni az elektromos jeleket: Magyarországról érzékelték az egymással kommunikáló „secu-csapatok” rádiójeleit, és ezek alapján lokalizálták is őket. Létfontosságú volt a román demokatikus erők számára, hogy ezeket az információkat Magyarországról folyamatosan közölték a román hadsereggel – fedi fel kutatásai kevéssé ismert eredményeit Raffay Ernő.
Inkább puccs, mint forradalom
A romániai rendszerváltás inkább volt puccs, mint forradalom – nyilatkozta Pozsgay Imre az fn.hu-nak. A bukaresti tömegrendezvény megszervezésével Ceausescut „beleugratták” a vesztébe: a Conducator annyira bízott személyes „varázsában”, hogy azt hitte, beszéde megnyugtatja a kedélyeket. Mint tudjuk, épp ellenkezőleg történt, ami a ceausescu elleni erők taktikáját igazolta.
Propagandakép a Vezérről
A debreceni egyetem oktatója is úgy véli, hogy a Magyarországon és Lengyelországban 1989-ben katonai beavatkozást követelő román diktátor személye kellemetlen volt Gorbacsov számára. A szovjet vezető kalandornak tekintette a „Kárpátok Géniuszát”, aki veszélyt jelent politikájára. Raffayhoz hasonlóan Pozsgay is kiemeli Gorbacsov és Ion Iliescu kapcsolatát még egyetemista korukból. Azt viszont nem tudta megerősíteni, hogy a magyar honvédség bármilyen módon – akár a securitate-csapatok helyének bemérésével – segítette volna a román forradalmat.
Ha Ceausescunak sikerült volna elmenekülnie Romániából, egyedül a Távol-Keleten, Észak-Koreában találhatott volna menedéket. Ha Magyarországra téved, a hazai hatóságok elfogják, és hivatalos kérésre kiadják Romániának. Ez esetben a Ceausescu-per feltehetően hosszabban és elegánsabban folyt volna le – válaszolja Pozsgay lapunk „költői” kérdésére.
