Élet-Stílus

Helyzetjelentés P2P-frontról

admin
admin

2009. 12. 10. 10:20

Szerte a világban hadban állnak a kalózkodáspártiak és a szabadalmi jogokért küzdők. A határvonal kettejük között abban áll, hogy vajon mi a fontosabb: a felhasználók vagy a szerzők, kiadók, finanszírozók érdeke. Azonban mind több okos érvet találnak a másolhatóság mellett kiállók.

A nem kereskedelmi célú, internetes fájlmegosztás teljes legalizálását ajánlja az egyik hazai kispárt. A szerzői jogi szabályozás gyökeres átalakítását célzó javaslat nem újdonság az unióban, sőt az Európai Parlamentbe is bekerültek a hasonló ötletekkel főleg a fiatalokat megnyerő politikai erők. Örülhetnek a zenéket vagy filmeket gyakran a világhálóról letöltő fiatalok, mert a magyar elképzelés megfogalmazói – s ez újdonság – az ideológia mellé jogi érveket is mellékeltek. A Lehet Más a Politika (LMP) fájlcsere-legalizáló javaslatának indoklása szerint a fájlcsere és a digitális másolási lehetőségek korlátozása látszólag a szerzők érdekeit védi, a pénzügyi kimutatások szerint azonban egy nagyon szűk kiadói kör, illetve a „jogvédelemből” élők sovány kisebbsége számít a rendszer kedvezményezettjének. Az LMP arra hivatkozik, hogy az általa „szerzői jogi lobbinak” nevezett csoport folyamatosan összemossa a valóban üldözendő kereskedelmi célú másolás és a magáncélú fájlcsere fogalmát, és évek óta tömegesen zaklat, bűncselekményekkel vádol egyszerű, a zenék letöltésével semmilyen kimutatható kárt nem okozó (és pláne nem profitot termelő) magánembereket – többnyire diákokat.

A szervezet álláspontja szerint a közpénzből létrehozott kulturális értékeket minden jogi kötöttségtől mentesen szabadon terjeszthetővé kell tenni, hozzátéve: a kiadóknak monopoljogot biztosító védelmi időt is radikálisan rövidíteni kell. Ők öt évet javasolnak szemben a mostani hetven évvel. „Ki az, aki ennyi időre készít üzleti tervet?” – teszik fel az elgondolkodtató kérdést. A párt a jogdíjak hazai rendszerének teljes eltörlését, azaz például az üres adathordozókra kivetett reprográfiai díj megszüntetését is ajánlja.

Ahány ház
Érdekes, hogy hasonló javaslattal kampányolva a svéd Kalózpárt nemrég bejutott az Európai Parlamentbe – miközben Svédországban nemrég olyan törvényt fogadtak el, amely illegális cselekménnyé minősíti a fájlcserét. Az európai országok többségében – így idehaza is – a magáncélú letöltés és másolás pillanatnyilag nem jogellenes, a svéd szigorhoz csak a franciák csatlakoztak. A francia nemzetgyűlés a közelmúltban megszavazta a fájlcserélők elleni törvényt. E szerint az internetkapcsolat felfüggesztésével büntetik az internetről jogvédett tartalmakat letöltő vagy ilyeneket megosztó felhasználókat. A fő érv: „Az internet nem vonhatja ki magát a törvények hatálya alól.” Az illetékes tárca azzal érvelt, hogy a művészek, a szórakoztatóipar mellettük áll. Johnny Hallydaytől Catherine Deneuve-ig több mint tízezer francia filmes és zenész írta alá a parlamenti vita előtt a törvénytervezetet támogató petíciót. Eredetileg egy hatóság büntetett volna. Az új változat nem adminisztratív, hanem jogi eljárássá tette az illegálisan letöltők azonosítását (az IP-címük alapján) és szankcionálását. Az illegálisan letöltő először egy figyelmeztető e-mailt kap, majd egy postai levelet, végül jön az előfizetés letiltása, amelyet bírság, sőt végső soron börtönbüntetés is kísérhet. A többszörösen „visszaesők” büntetése maximálisan 300 000 euró és három év börtön lehet.

A kecske és a káposzta esete

A kiadóvállalatok és a fogyasztók közötti kompromisszumot talán éppen a
reklámipar fogja megtalálni. A filmkutya.hu révén immár Magyarországon
is beindult olyan legális és üzleti alapú szolgáltatás, ahol ingyen
tölthetők le filmek a kiadók engedélyével. Az engedmény csupán annyi,
hogy a filmet lejátszó szoftver (a filmkutya.hu esetében a HIRO) rövid
reklámokat illeszt be a film nézése közben, ám korántsem olyan sűrűn,
mintha a tévében néznénk filmet. Az üzleti modellt ezek a hirdetések
tartják el, miközben a felhasználóknak sem kell lelkiismeret-furdalást
elszenvedniük, hogy jogilag tisztázatlan területre lépnek.
Természetesen, mint minden induló szolgáltatás esetében, a kínálat még
nem tartalmaz premierfilmeket, ám az üzemeltetők ígérete szerint a
kiadókkal való megállapodások előrehaladtával egyre frissebb és
változatosabb lesz a paletta.

Mindenesetre már a törvény tervezetének hatására megalakult Franciaországban is az internetes „Kalózok Pártja”, amely be is mutatkozott egy előrehozott választáson. Bár meglehetősen gyenge részvétel mellett (alig több mint húsz százalék ment el szavazni) két százalékot szereztek.

Polgári áldozatok
Amerikában viszont már durvul is a harc. Nemrégiben az amerikai zenekiadók szövetsége magánfelhasználók elleni hadjáratában először egy 32 éves, egyedülálló anya kapott 1,92 millió dolláros büntetést 24 darab mp3-formátumú szám letöltéséért, aztán egy egyetemistát büntettek 30 szám letöltéséért 675 ezer dollárra. Az amerikai igazságügy-minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint nincs semmi baj a százmillió forintos nagyságrendű bírságokkal, a cél elrettentő példákat statuálni. A 24 letöltött szám nagyjából három zenei cd-nek felel meg, amelyek értéke 50 dollár körül van, a büntetést viszont számonként 80 ezer dollárra kalkulálta a bíróság.

A WIPO (World Intellectual Property Organization) új fő közgazdásza, Carsten Fink a WIPO kikényszerítéssel kapcsolatos tanácsadó testületi ülésén tartott előadásában arról beszélt, hogy sok esetben a kalózkodás számos szereplőnek előnyökkel jár. Például az illegális szoftverhasználat előnyös lehet még azok számára is, akik legális másolatokat használnak. A zene- vagy filmkalózkodás is hoz előnyöket – például a hardvergyártók számára. Arról is volt szó, hogy a kalózkodás agresszív visszaszorítása sok esetben erősen hátrányos egy fejlődő társadalom jólétére nézve.

Az Ofcom (az ORTT angol megfelelője) visszadobta a BBC terveit, hogy a HD-minőségben sugárzott tévéadásokat DRM- (Digital Rights Management vagy Digital Restrictions Management, azaz: digitális hozzáférés menedzsment) korlátozásokkal adnák. Mivel magát az adást törvény szerint nem titkosíthatják, ezért a BBC olyan fondorlatokig akart elmenni, hogy magát a tévéműsort tartalmazó információt titkosítaná, amelyet így aztán csak az általuk jóváhagyott set top boxok tudnák dekódolni. A többi box ennek hiányában az egyébként nem kódolt adást sem tudná lejátszani. Az Ofcom minderre azt az egyszerű kérdést tette fel: „Na de hogy lesz ettől jobb a felhasználóknak?”

Bizonyíték hiányában
Dániában eközben feladta a helyi kalózkodás elleni csoport a küzdelmet a fájlcserélőkkel szemben, miután számos alkalommal a bíróság egyszerűen kidobta ezeket az ügyeket – bizonyíték híján. „Azért van szükség a szerzői jog módosítására, hogy ilyen csoportoknak eszükbe se jusson az effajta fellépés” – olvasható a kalozpart.org honlapján. Különösen fontos a magánszféra védelmének megerősítése, érvelnek ugyanitt, beleértve digitális magánszféránkat is.

De nem csak a zeneletöltésről van szó. Nemrég a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja egy nemasolj.hu nevű, online kampánnyal jelentkezett, amelyben elsősorban tankönyvek, tananyagok fénymásolása ellen szeretnének küzdeni. A fénymásolás tilalma ellen felszólalt a kalozpart.org. Az internetes közösség, ahogy általában, itt is fontosnak tartja a másolás, a tudás terjesztésének elősegítését, bátorítását, valamint a közpénzen létrehozott tartalmak teljesen ingyenes hozzáférhetőségét. Ezért szeretnék elérni, hogy az egyetemi és egyéb tankönyveket tegyék közzé online, elektronikus formában, ingyen elérhetően és olyan licenccel, amely bátorítja a felhasználókat e könyvek továbbmásolására. Elősegítené a már fizikailag létező könyvek újrafelhasználását – például használt könyvek adásvételén vagy cseréjén keresztül. Ösztönzik e-könyv-technológiák bevezetését az oktatásban – a hatékonyabb és kényelmesebb tudásmegosztás érdekében.
És végül még egy hazai példa a csatából: úgy látszik, nyerésre állnak a fájlcserélők, mert a magyar telekommunikációs szabályozási rendszerben mindeddig példa nélkül álló határozatot hozott a hazai piacot felügyelő Nemzeti Hírközlési Hatóság. Úgy ítélték meg, hogy a UPC Magyarország Kft. a jogszabályi előírások megsértésével egyoldalúan, a felhasználók megfelelő tájékoztatása nélkül korlátozta internetes hálózatán a p2p-adatforgalmat. Érdekesség, hogy a piacfelügyeleti eljárás az Elite Hub nevű, direct connect (DC) hálózat tavaly decemberi bejelentése nyomán indult el hivatalból, azaz ez az első alkalom a magyar szabályozási rendszerben, amikor egy szolgáltatót éppen egy fájlcserélő hálózat beadványa miatt marasztal el a hatóság.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.