Élet-Stílus

Nem járt le a hazugságok kora

admin
admin

2009. 11. 03. 06:30

Mi is lehetne a megtestesült Cseh Álom 1989 után, ha nem egy hatalmas szupermarket, amely hihetetlenül kedvező árakat ígér? Aztán kiderül, hogy a hazugságok kora nem tűnt el a kommunizmussal.

Az Anno 1989 Filmklub vendégei ezúttal Vit Klusák és Filip Remunda főiskolai vizsgaprodukcióját tekintették meg: a Cseh Álom egy nem létező hipermarket médiakampányát követte végig dokumentumfilmszerűen. A film után G. Kovács László műfordítóval beszélgettünk a csehszlovákiai rendszerváltásról.

Mára a tízmilliós Csehországban a bevásárlóközpontok száma meghaladja a 250-et, és a fogyasztói kapitalizmus szimbólumából, a McDonald’s éttermekből mintegy 35-40 működik csak a cseh fővárosban. Ez nem üt el különösebben a magyar viszonyoktól, mint ahogy az előző rendszer is sokban hasonlóan viszonyult a fogyasztáshoz.

Mi volt Husak legnagyobb sebészi teljesítménye?

Ahogy nálunk 1956 után a párt politikájának egyik alapját adta az életszínvonal folyamatos emelése, a lakossági fogyasztás bővítése, úgy Csehszlovákiában 1968 után a Husak-rezsim terelte az embereket az anyagi javak élvezete felé. A táboron belüli relatíve magasabbnak számító életszínvonalról persze ott is születtek viccek. Tudja például, mi volt a különbség a cseh és a brit bányász között? Hát semmi, mindkettő megengedhette magának a prágai nyaralást.

1989-ben azonban nem a romló életszínvonal vitte az utcára az embereket. A hazai tárgyalásos rendszerváltással ellentétben a csehek – és kisebb mértékben a szlovákok – heteken át tartó tüntetéssorozattal kényszerítették lemondásra a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőit. Azt a vezetést, amelyet a prágai tavasz elfojtása után nyolchónapos küzdelemmel ültetett a szovjet vezetés a CSKP élére, és amely a konszolidáció valamint a normalizáció jelszavával kormányzott több mint másfél évtizedig az NDK-hoz vagy Romániához hasonlóan. És bár 1986 után lépéskényszerbe került, vajmi kevés változtatási hajlandóságot mutatott a gorbacsovi reformok követésére.

Husákról, Jakesről, az 1968 utáni két első titkárról szintén számtalan vicc született, előbbi szolgalelkűségét, utóbbi szellemi képességeit kikarikírozva. Mi volt például Husak legnagyobb sebészi teljesítménye? Az, hogy sikeresen beültette Európa szívét a Szovjetunió seggébe. Vagy miért számított Milos Jakes csodagyereknek? Mert már ötévesen akkora volt a szókincse, mint 50 évesen.

Vér nélküli átmenet

A csehek mesterei annak, hogy meglássák az élet fonák oldalát és a legkomolyabb helyzetekben is hajlanak a viccre, ugyanakkor alapvetően kedélyes, nyugodt vérmérsékletű emberek, adott rövid nemzetkarakterológiát a filmklub vendége, G. Kovács László. Ennek ellenére a november 17-ei, durva rendőri erőszakkal levert diáktüntetést hat héten át nap mint nap újabb és újabb demonstrációk követték. Ám már 1988-ban is több tiltakozó akció zajlott le, amelyek többsége 1968 szimbolikus dátumaihoz kapcsolódott, így a Varsói Szerződés beavatkozásának évfordulóján, augusztus 21-én, majd 1989 januárjában Jan Palach, a magát 20 évvel azelőtt a Vencel-téren tiltakozásképp meggyújtó diák halálának évfordulóján.

A november 17-i dátum is a nemzeti függetlenséghez kapcsolódott, bár nem ’68-as eseményhez kötődött. A német megszállás elleni diáktüntetésen életét vesztette Jan Opletal, majd miután temetése után demonstráció alakult ki, erre válaszul kilenc diákot kivégeztek és ezernél is többet hurcoltak el koncentrációs táborokba. Az 1989. november 17-i tüntetést a hatalom – a későbbi brutális fellépés ellenére – engedélyezte, mivel a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a KISZ ottani megfelelője a szervezők között volt.

A bársonyos forradalom elnevezés arra utal, hogy az átmenet vérfürdő nélkül zajlott le. A diáktüntetés után ugyanakkor elterjedt, hogy egy diákot halálra vertek a rohamrendőrök. A közkeletű legenda szerint a Szabad Európa Rádió által világgá kürtölt hír elterjesztésében aktív szerepet játszottak a csehszlovák titkosszolgálatok (StB), amelyek felismerték a változások elkerülhetetlenségét, és így kísérelték meg átmenteni hatalmukat. E a verzió szerint a halott diák szerepét egy StB-ügynök el is játszotta, és az összeesküvés-elmélet azt is hangsúlyozza, hogy prominens ellenzékiek szabadon járhattak-kelhettek, szónokolhattak a következő napokban.

Stabil bal-jobb váltógazdaság

Tény, hogy a Prágából kitiltott író, Vaclav Havel, a diáktüntetés utáni napokban már ott beszélt a Vencel téren – azon az erkélyen, ahol Havel után Marta Kubisova énekesnő, az 1968-as prágai tavasz ikonja is – 20 éves elhallgattatás után – közönség elé lépett. November 25-én pedig lezajlott a bársonyos forradalom legnagyobb, mintegy 750 ezres tüntetése a prágai felvonulási téren (Letná), ahol megjelent és énekelt az első emigrációból hazatért, Jaroslav Hutka beatzenész. Jellemző a hatalom helyzetére, hogy Hutka érkezésekor képtelen volt az erélyes fellépésre, rövid huzakodás után továbbengedték a reptéren.

Az irányítás ezután teljesen kicsúszott a CSKP kezéből. December első felében lemondott Husák, Jakes és a kormány is, majd 4 nap után a még kommunista többséggel felálló új kormány is. December 29-én a régi parlament megválasztotta Vaclav Havelt köztársasági elnöknek: a rossznyelvek szerint az egyhangú igen úgyis a testület legtermészetesebb reflexe volt. A választásokig aztán az ún. kooptációs törvénynek – és a kommunista képviselők lemondásainak – köszönhetően a parlament is kicserélődött.

Az 1990 júniusi választásokat pedig a bársonyos forradalom idején alakult ellenzéki pártok, Csehországban a Polgári Fórum, Szlovákiában A Nyilvánosság az Erőszak ellen nyerték. Csehszlovákia 1993-as szétválása után a Csehországban, úgy tűnik, stabil bal-jobb váltógazdaság alakult ki a szociáldemokraták és a Polgári Demokratikus Párt között. Az arányos választási rendszernek köszönhetően az 5 százalékos küszöb ellenére 2006-ban hat párt biztosította a helyét a 200 fős törvényhozásban.

Elegük van a kapitalizmusból?

A cseh pártrendszer sajátossága, hogy a Kommunista Párt – a régióban egyedüliként – rendkívül erős, stabilan a szavazatok 13–18 százalékát képes begyűjteni, ami azt jelzi, hogy a lakosság egyhatoda érzelmileg-politikailag erősen kötődik az előző rendszerhez. Szélsőjobboldali csoportok is vannak, a csehországi romák integrációja szintén megoldatlan probléma, de a parlamenti küszöb közelébe sem jutnak.

Mindez azt jelentené, hogy a cseheknek elegük van a kapitalizmusból? Először is az elégedetlenség kifejeződik a kommunista pártra leadott voksokon túl az antiglobalista megmozdulásokban is: a nemzetközi pénzügyi szervezetek ellen tiltakozók 2000 szeptemberében szétverték a Vencel téri McDonald’s éttermet. A felmérések szerint a kapitalizmus társadalmi támogatottsága nem túklságosan erős. Arra az állításra, hogy a legtöbb ember a szabad piacgazdaság viszonyai közt jobban él, még akkor is, ha vannak gazdagok és szegények, a csehek 59 százaléka válaszolt igennel 2007-ben, tehát még a gazdasági növekedés időszakában.

A kelet-európai átlag ekkor 56, a nyugat-európai 69 százalék volt, a csehekhez képest a lengyelek nagyon is elégedettnek (68%), a bolgárok nagyon is elégedetlennek (42%) mutatkoztak. Érdekes módon, míg régió országaiban mindenhol a fiatalok körében volt népszerűbb a kapitalizmus, Csehországban a 35 év alatti korcsoportban volt a legalacsonyabb (56%) az elfogadottsága. Az életszínvonal, az átlagbérek és a minimálbér szintje valamivel a magyarországi felett van, igaz a válság hatására idén reálbércsökkenésre kell számítani, a munkanélküliség 7-8 százalékos szintre kúszott, ám az évtizedben volt már 10 százalékon (2004) és 5 százalékon (2008 nyár) is.

A hazugságok kora tovább él

Továbbá vannak kifejezetten lepusztult nehézipari körzetek is az országban, hét régiót is az EU27-ek 75 százalékos fejlettségi szintje alatt soroltak be. A koraújkorban, újkorban Európa-hírű cseh ipar mára lényegében külföldi kézbe került, a szimbolikus jelentőségű Skoda német, a plzen-i sörgyár dél-afrikai tulajdonban van, de működik. A szabad Prága sokak szemében egy megszállt város lett, amelyet nem csupán a sörturisták hada tart fogva hétvégénként, de több tízezres amerikai és nagyszámú, tehetős orosz közösség is él állandó jelleggel a városban az egyéb nációk mellett. Azaz a helyieknek tán terhes, de a város rendkívül népszerű célpont.

„Azt hittem a hazugságok kora lejárt” háborgott az egyike a 2000 átvert bevásárlónak, aki a hirdetések hatására megjelent a Cseh Álom hipermarket megnyitóján, de azt kellett tapasztalnia, hogy a mező közepén csak egy színes homlokzat várja leértékelt áruk helyett. Ám mások kevésbé tragikusan látták a helyzetet: a rendezők csak 2000 embert vertek át, míg a politikusok mindezt tízmillió emberrel teszik rendszeresen. Hiába, húsz év alatt nekik is meg kellett tapasztalniuk, hogy hazugságok nem csak a létező szocializmusban léteztek.

utolsó vetítés

Az Anno1989 filmklub utolsó vetítésére 2009. november 4-én kerül sor, ahol Grunwalsky Ferenc: Visszatérés – Kicsi, de nagyon erős 2. című 1998-ban készült filmjét tekinthetik meg az érdeklődők, utána pedig a rendezővel beszélgethetnek a korszakról, az alkotás mondanivalójáról. Az Anno filmklub újabb programsorozata „Tolerancia évad” címmel 2009. november 18-án Mathieu Kassovitz: Gyűlölet című 1995-ben készült francia filmjével kezdődik, ahol a vetítés után Márton László közíróval folytatódik a diskurzus.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.