Élet-Stílus

Szélcsend idején

admin
admin

2009. 10. 09. 12:00

Az álláshirdetések szinte eltűntek, miközben az állás¬keresők száma alaposan felszaporodott az elmúlt hónapokban. A szorult helyzetbe került állásközvetítők alternatív lehetőségek után kutatnak, a takarékoskodó cégek pedig már az úgynevezett rejtett állásokra is találnak elegendő jelentkezőt.

Nehéz helyzetben van az a pályakezdő, aki az elmúlt hónapokban próbálta meglelni első munkaadóját. Március óta – de ha a februári átmeneti élénkülést leszámítjuk, akkor tavaly november óta – markánsan csökkent az álláshirdetések száma a piacon. „A vállalatok nagyon hasonlóan reagálnak a válságra” – érzékeli Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Személyzeti Tanácsadó ügyvezetője. „Ez azt jelenti, hogy ha nincs is leépítés, a fejlesztéseket akkor is elhalasztják, s ez általában létszámstoppal jár együtt, vagyis legfeljebb a természetes fluktuáció támaszt némi munkaerő-keresletet.” A frissen végzettek tehát a többi álláskeresőnél is kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Hajdú Csongor szerint az ügyfélkörükben kevesebb, mint felére esett vissza a friss diplomásoknak állást kínáló ajánlatok száma.

MINŐSÉGI CSERÉK IDEJE
Hasonló tapasztalatokról számolt be Buda Szabolcs, a Monster Magyarország ügyvezetője, más oldalról rávilágítva a válság következményeire. Miközben visszaesett a kínált állások száma, az elmúlt egy évben 30–50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, ezek részben közvetlenül pályáznak meghirdetett állásokra, részben önéletrajzi adatbázisokba jelentkeznek be. Általános jelenséggé vált, hogy az álláskeresők kétségbeesésükben gyakran a végzettségüknél alacsonyabb elvárásokat támasztó állásokra is jelentkeznek.
Ez egyébként megfelel a nemzetközi trendnek. A munkahellyel rendelkezők is óvatosabbak lettek: nem szívesen hagyják ott „biztos” helyüket. Megjelent még a minőségi csere fogalma, tehát egy cég ugyanazért a pénzért jobb munkaerőt vehet fel, amit néhány cég ki is használ. A legtöbb álláskereső feladta béremelési várakozásait is, s ez – a növekvő munkavállalói kínálattal együtt – reálbércsökkenéshez vezetett.

Hátrányban a kisgyermekes, a roma és az öreg


Számos kritikát kapott az idei – az álláskeresőket és állásvesztőket
érő diszkriminációt kutató – felmérésük, mondván, nincs akkora
munkanélküliség, mint amennyi álláskeresővel ők kalkulálnak – számol be
Sík Endre, a Tárki vezető kutatója. „Valóban van az álláskeresőknek egy
olyan része, aki a várható leépítés elől előremenekül, illetőleg a
jelenleginél jobb állást keres, de ez nem jelenti azt, hogy
lebecsülhetnénk az állásuk tényleges elvesztése miatt munkát keresők
számát.” Sokkal inkább arról van szó, hogy a hivatalos
munkanélküli-statisztika szükségképpen késésben van a valós
folyamatokhoz képest, másrészt az álláskeresők száma kumulált mutató,
amely nem csupán a frissen leépítetteteket tartalmazza. Mint mondta, a
korábbi évek felméréseihez képest fontos újdonságot hozott az idei
kutatás, nevezetesen, hogy alig lehetett összegereblyézni a
mintaszámhoz szükséges számú álláshirdetést, más szóval a korábbiakhoz
képest drasztikusan csökkent az álláshirdetések száma. A Tárki
vizsgálatából egyébként az tűnt ki, hogy a 18–62 éves, munkaképes korú
népesség körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a
megkérdezettek 6 százaléka érezte úgy, hogy a megelőző 12 hónap során
diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem
személyes tulajdonsága miatt – mert nő, kisgyermekes anya, roma, öreg –
nem vették fel vagy bocsátották el. A férfiak körében a származás, a
nők körében a családi állapot és az életkor okoz az átlagosnál
gyakrabban diszkriminációt.

Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolnak a pályakezdőknek, Hajdú Csongor a minden eddiginél nagyobb proaktivitást teszi az első helyre. Annál is inkább, mert ha korábban átlagosan 2–3 hónap kellett a sikeres álláskereséshez, ez az időszak mostanában alaposan megnyúlhat. Éppen ezért érdemes már a tanulmányok idején is gondolni a későbbi elhelyezkedésre, s ebből a szempontból különösen megnőhet a szakmai gyakorlatok szerepe. Ráadásul ez ma már korántsem korlátozódik a nyári szünidő időszakára. Számos cég kínál gyakornoki programot a főiskolásoknak, egyetemistáknak, gyakorlatilag az év egészére. Emellett az is fontos, hogy az álláskeresők tudatosan készüljenek az interjúkra, s menedzseljék magukat. Mostanában mérnökök, informatikusok is belekényszerülhetnek hosszadalmasabb álláskeresésbe, annak ellenére, hogy e szakmák még mindig a legkeresettebbek közé tartoznak. Azt is észre kell venni, hogy felértékelődik a kapcsolati háló szerepe, vagyis az egyetemi ismerősöket, családi barátokat is érdemes bevonni a keresésbe. (Erről szóló cikkünket lásd a 46. oldalon.)

AKI KÉSŐBB ÉRKEZETT, HAMARABB REPÜL
Nem csak a frissen végzettek helyzete nehezedett – figyelmeztet Buda Szabolcs. Mint mondja, az elmúlt években a jól képzett, speciális szakismeretekkel rendelkező munkavállalók nyeregben érezhették magukat, válogathattak az állásajánlatok között, a munkáltatók pedig versengtek értük. Mára a még korábban sikerszakmának számító területekről, így akár mérnöki végzettséggel is bárki gyorsan az utcán találhatja magát. Jelenleg a munkáltatók válogathatnak a pályázók közül, ha éppen nincs teljes létszámstop az adott munkáltatónál. Az állásban lévők számára azt a közhelyet tudják tanácsolni – folytatja Buda –, hogy becsüljék meg munkahelyüket, és csak az adott iparág és cég alapos feltérképezése után váltsanak, hiszen egy új munkahelyen könnyebben elküldhetik a céghez később csatlakozókat egy-egy leépítésnél. Akad jó néhány olyan felhasználójuk, akinek van munkahelye, de fél az elbocsátástól, s kíváncsi, kiket keresnek a munkaadók, mi kell a versenyképes tudáshoz, és milyen lehetőségek jöhetnének szóba, ha az utcán találná magát.

Emellett minden korábbinál fontosabb a kapcsolatépítés és -ápolás, ugyanis az állások egy részét még mindig így töltik be, és ha nagy a baj, akkor már késő kapcsolatok után kutatni. Az állással nem rendelkezők számára mindenképpen hasznos, ha minél több helyre regisztrálnak, és az élesedő versenyben megpróbálnak kitűnni a többi álláskereső közül. Egy-egy hatásos, az adott cégre írt kísérőlevél, egyedi módon összeállított pályázat felkeltheti a munkáltató figyelmét.

ALTERNATÍV BEVÉTELEK
Az állásközvetítők sincsenek könnyű helyzetben a beszűkült piacon, hiszen csökkenő bevételekkel kell szembenézniük, illetőleg azzal, hogy a cégek hr-osztályai is leolvadtak, s kevesebb ember kevesebb pénzből több feladatot kénytelen ellátni – sorolja Hajdú Csongor. Ebben a kiélezett szituációban az állásközvetítő cégek úgy tudnak megfelelni a piaci kihívásnak, ha nagyobb hozzáadott értéket, minőségi szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek, sőt adott esetben feladataik egy részét is átvállalják.

Az ügynök halála?

Sajátos körülmény a rejtett álláshirdetések számának relatív
emelkedése. Az álláshirdetéseknek egyes kimutatások szerint 60–70
százaléka korábban is rejtett volt, vagyis legfeljebb a cégek saját
honlapján jelent meg. Ez most, hogy a nyílt hirdetések száma
drasztikusan lecsökkent, komoly problémává vált. Számos nagy cég
költségtakarékosságból nem hirdeti meg állásait nagy állásoldalakon,
bízva abban, hogy ismertségük elegendő pályázót eredményez.

Sok közvetítő ezért alternatív bevételi csatornákat, üzleti modelleket keres, gyakran költséghatékonyabb, kiszámíthatóbb költségű szolgáltatásokat kínálva, például fix díjas jelölt-előválogatási vagy hirdetési szolgáltatásokat. Emellett, mint a legtöbb cég, a munkaerő-közvetítők is költségracionalizálással próbálják meg átvészelni a válságot, leginkább a hirdetési költéseikből faragva. A kimutatások szerint az ágazatban a 40–60 százalékos visszaesés sem ritka, különösen azon közvetítők esetében, amelyek egy-egy, a válságtól leginkább sújtott szegmenstől, például az autóipartól függtek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.