Élet-Stílus

Ismerősök hálójában

admin
admin

2009. 10. 09. 12:00

A toborzás területén is nagyon fontos a kapcsolatok tudatos építése – ez nem csak a pályázók számára lehet előnyös, de a cégek is profitálhatnak belőle.

Mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelenthet álláskeresés során egy jó ajánlás. Talán nincs is jobb, mint egy, már a kiszemelt cégnél dolgozó barátunk referenciája. Ezt intézményesítették a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló és adótanácsadó cég magyarországi érdekeltségénénél. A munkatársaknak lehetőséget biztosítanak, hogy minden, pályakezdő szint felett meghirdetett pozícióra javasoljanak szerintük megfelelő embert. Szilágyiné Gombos Andrea humánerőforrás-vezető elmondása szerint eddig pozitív tapasztalataik vannak a rendszerrel kapcsolatban. Évente általában tíz pozíciót sikerül a munkatársak javaslatai alapján betölteni. „Fontos azonban megjegyezni, hogy itt nem protekcióról van szó, az ajánlással pályázóknak ugyanazon a kiválasztási folyamaton kell átesniük, mint a többieknek” – hívja fel a figyelmet a vezető. Annyi előnyük azért mindenképpen van az ilyen indulóknak, hogy a toborzócégek, illetve a fejvadászok körét kikerülhetik, és a nyilvánosan nem meghirdetett pozíciókról is tudomást szerezhetnek. A személyes ismeretségi kör kihasználása amúgy a cég munkatársainak is megéri: akinek ajánlására fölvesznek valakit, az számottevő bónuszra számíthat.

ISMERETSÉG = INFORMÁCIÓ =ÉRTÉK
A networking-lehetőségek kihasználásával egyébként a cégek is igen jól járnak, hiszen komoly összegek spórolhatóak meg a toborzás során. A szakemberek szerint egy kiemelt pozíció toborzási költségei a leendő munkatárs akár egy-két éves fizetését is kitehetik. Ha esetleg ki sem írják a hr-esek a pozíciót, és kizárólag informális csatornákat használnak a kereséshez, nullához közelire redukálódhat ez az összeg. Több szakember egybehangzó véleménye, hogy manapság az üres állások fele ki sem kerül a piacra, így aki nem támaszkodik ismerősei segítségére, eleve nagy hendikeppel indul. „A válság és a munkaerőpiac erős kínálata miatt rendkívül megnőtt ennek jelentősége. Az idén alig van komoly keresés, ha mégis, a pozíciók jórészt informális úton találnak gazdára. Az ismerős ajánlása pedig láthatatlan garanciaként szolgál a pályázó számára” – ad pillanatképet a piacról Doma Éva, a DBM Magyarország szervezetfejlesztő cég tanácsadója. Érdemes tehát a barátainkkal és üzleti partnereinkkel való viszonyt tudatosan ápolni, s egy keresésnél nem szerencsés leértékelni a „gyenge” szálak erejét.

Vállalati versenyek

Speciális módja a vállalati
networkingnek a kreatív esettanulmány-, illetve csapatversenyek
rendezése. A leghabókosabbaknak kiírt robotépítő bajnokság,
villanyautó-verseny, esetleg egy Monopoly-maraton során
felbecsülhetetlen piaci értékű agyakra is bukkanhatnak a támogatók. Az
IBM Magyarország például 2003 óta évente rendezi meg 48 órás
programozóbajnokságát. Ennek lényege, hogy a jelentkezők hármas
csoportokban, a való életből vett problémákat oldanak meg számítógépes
programozói ismereteikre támaszkodva. Megszokott módon az idén október
16-án kezdődő versenyen induló csapatoktól önéletrajzokat is gyűjtenek,
így a legkreatívabbak akár állásajánlatot is kaphatnak. „Több korábbi
győztes ma már a céget erősíti” – jelzi a szándék komolyságát Antal
Krisztina, a társadalmi és oktatási kapcsolatok szakértője.

A Mol
2007-ben indította el többfordulós nemzetközi online
toborzóvetélkedőjét, melyben a versenyzők problémamegoldó feladatokkal
szembesülnek. Amellett, hogy felkeltsék az érdeklődést az olaj- és
gázipar iránt, a vállalat célja, hogy a legjobb résztvevőket a cégnél
üdvözölhessék. Ennek érdekében a 20 ezer eurós összdíjazás mellett a
tíz legjobb csapat (egy team 3 főből áll) tagjai bekerülhetnek a cég
friss diplomás programjába is. A versenyen a három év alatt eddig közel
3000 hallgató vett részt és ismerkedett meg az iparággal, valamint a
céggel. A Mol közlése szerint az eddigi döntősök közül 29-en
helyezkedtek el náluk, az alsóbb évesek közül pedig 11-en gyakorlatukat
tölthették a vállalatnál, illetve ösztöndíjban részesülnek.

BEGUBÓZVA
A megszívlelendő statisztikák ellenére a magyarok nem igazán jeleskednek a networking művelésében. „Általában az időhiány a kifogás, ámbár ez inkább az önfegyelem hiányának tudható be” – mond finom kritikát Avidor András, a Business Networking International (BNI) üzleti szervezet magyarországi vezetője. Pedig nem nagy ördöngösségről van itt szó; pusztán heti egy-két óra tudatos networking több szempontból is gyümölcsöző lehet. A siker titka a BNI szakembere szerint a kontinuitásban és a hozzáállásban rejlik. „Fontos, hogy folyamatosan, és ne csak szükség esetén foglalkozzunk a partnerekkel. Emellett pedig mindig azzal érdemes indítani, hogyan segíthetek én a szemben ülőn. Később ezeket a szívességeket vissza fogjuk kapni!” A BNI-nél egyébként hétről hétre találkozókat szerveznek a tagoknak, akik szervezett körülmények között ápolhatják és bővíthetik üzleti kapcsolataikat. Aki viszont nem tagja ilyen szervezetnek, annak is célszerű követnie ezt az utat. Kezdésnek jó például táblázatot készíteni arról, kit és honnan is ismerünk. Ezek után a fontosabbakkal érdemes röviden, mondjuk, egy reggeli vagy ebéd keretében rendszeresen találkozni, de sok esetben egy-egy névnapi e-mail elküldése is hatékony lehet. Egy átlagos üzletembernek egyébként körülbelül 250 mozgatható szakmai kapcsolata van, ehhez jönnek még hozzá a privát ismerősök. Ha csak tíz emberrel vagyunk szorosabb viszonyban, máris akár tízszer többen tartják nyitva a szemüket potenciális állásokat „keresve” nekünk. Azonban Avidor András is hangsúlyozza, hogy a negatív csengéssel ellentétben a networking nem igaztalanul szerzett előnyt jelent, pusztán a referenciák használatának hatékonyabbá tételét.

JÓ BORNAK IS KELL
A tapasztalatok szerint az idősebb generáció szinte kizárólag erre az eszközre támaszkodhat, de ugyanígy nő a jelentősége a szervezeti létrán feljebb haladva is. „Sajnos 40–45 év felett szinte csak ilyen módon van lehetőségük az aktív keresőknek, azonban ez nem jelenti azt, hogy reménytelen a helyzet” – hangsúlyozza Doma Éva. Példaként egyik ügyvezető pozíciót betöltő ügyfelüket említi, aki jó viszonyt ápolt a fejvadászokkal, és így nem maradt támogatók nélkül, amikor a válság alatt elvesztette munkáját. Avidor András szerint a kapcsolati háló kiépítésének hatékonyságát sok cég megérezte, így akár a BNI mintájára építenek ki saját rendszereket. Az IBM Magyarország például régóta együttműködik a Budapesti Műszaki Egyetemmel. „Több kollégánk is tart saját szemináriumot az egyetemi oktatás keretében, amelynek segítségével sikeresebben lehet a legtehetségesebb diákokkal szorosabb viszonyt kialakítani” – vázolja fel a koncepciót Antal Krisztina, az IBM társadalmi és oktatási kapcsolatok szakértője. A PwC pedig volt dolgozóival igyekszik szorosabbra fűzni a szálakat az alumni klub segítségével. „Érdemes a volt kollégáknak is rendezvényeket szervezni – számol be a hr-vezető –, sokszor fordult ugyanis elő, hogy sikerült őket visszacsábítani hozzánk.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.