Élet-Stílus

A zsidónegyed palotája

admin
admin

2009. 10. 07. 06:55

Idén 150 éves a Dohány utcai zsinagóga. Az épület Budapesten a legnagyobb, az egész világon a második legnagyobb működő zsinagóga. Exkluzív videoriport ritkán hallott történetekkel.

A videón Büchler Tamás, idegenvezető mesél a zsinagógában folyó társasági életről, a templom kertjébe tervezett tóról és arról, hogy egy sátorból vagy fatákolmányból is lehet zsinagóga.

Az első zsinagógák építésére a zsidók második szentélyének időszámításunk után 70-ben történt lerombolását követően került sor. A zsinagóga héber neve, a bét kneszet magyarul a gyülekezés házát jelenti. A zsinagóga épülete maga nem szent hely, így a vallásos liturgia mellett a közösségi élet fontos központja is, ahol a közösség tagjai találkoznak és eszmét cserélnek, a gyerekek pedig egymással játszanak. Nagy ünnepekkor nem ritka a hangzavar, melyben az ünnepi imát csak az első pár sorban hallani.

A magyar zsidóság fénykorának nagyjából a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszakot tekinthetjük. Az asszimiláció foka is ebben az időszakban nőtt szignifikánsan. Az asszimiláció legmarkánsabb jele a zsidóság szerepe volt az 1848-as forradalomban és szabadságharcban. A magyar zsidóság számarányához képest messze felülprezentált volt a Honvédseregben, körülbelül húszezren teljesítettek szolgálatot.

A Dohány utcai izraelita templomot 1859. szeptember 6-án avatták fel, ünnepélyes keretek között. Az épületet Ludwig Förster tervezte, akinek a nevéhez fűződik a bécsi nagy zsinagóga is. A templom belső szentélyét a Vigadó épületét is jegyző Feszl Frigyes tervezte. A zsinagógához 1929 és 1931 között hozzáépítették a mai Zsidó Múzeumot és az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékére emelt Hősök Templomát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.