Élet-Stílus

Hol van már az űrkorszak?

admin
admin

2009. 07. 20. 15:12

Negyven éve lépett a Holdra először ember. Az akkori hangulatban a többség arról ábrándozott, néhány év múlva mindenki a saját űrhajóján járja majd a világegyetemet. Ez ugyan nem lett valóság, de tudományos projektre azóta se nagyon költöttek ennyit.

Dr. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője arról beszélt a FigyelőNetnek, hogy a holdra szállást a tudomány a maga erejéből nem tudta volna finanszírozni, a tudósoknak „kapóra jött” az akkori politikai versenyhelyzet. Ennek csúcspontja volt a holdra szállás. A politikai támogatás pedig nem is arról szólt, hogy ott majd valami hosszabb tudományos munka folyjék, hanem hogy megelőzzék az oroszokat.

A tudományos jelentősége viszont a hatalmas médiaesemény tükrében is jelentős. Olyan válaszokat kaptunk, amelyekről évszázadok óta vitáztak. Többek közt bebizonyosodott, hogy a holdkráterek nem vulkanikus képződmények, hanem becsapódások eredményei. Továbbá, hogy a Holdon olyan 3-4 milliárd éves kőzeteket vannak, amelyeket a Földön az erózió miatt lehetetlen megtalálni. Ezek pedig, a Naprendszer keletkezésének vizsgálatához elengedhetetlenek.

A XX. század egyik híres fotója (mti) - képgaléra

A XX. század egyik híres fotója (mti) – képgaléria

A másik fontos tény, hogy a holdra szállásra költött összeg az összes űrkutatási projektet felülmúlta. Ez – egy cikk szerint – mintegy 40 milliárd dollárjába (jelenlegi áron 150 milliárdba) került akkor az amerikaiaknak. A projekt vezetője egyébként 20-25 milliárdra taksálta akkor a projekt költségét, ami nyilván egy kis alálövés volt a támogatás elnyerése végett – teszi hozzá Both Előd. Ha azt vesszük, hogy a NASA jelenlegi éves költségvetése 15 milliárd dollár, jól látszik mennyire hatalmas összeg. Persze ma nem is kell ilyen összeget erre fordítani. Az automata űrszondák ára százmilliós nagyságrendű. Nem kell mindenképpen embert utaztatni – fejti ki véleményét.

Merre tovább?

A Holdnak mint gazdaságilag hasznos befektetésnek is több oldala van a mai napig. Nehéz helyzetet teremt eleve a bolygó területének felosztása. Ezt a hetvenes években, a világtengerek vagy az Antarktisz területéhez hasonlóan, demokratikus módon akarták szabályozni, azonban éppen az „űrhatalmak nem értettek vele egyet” és nem írták alá. A bolygón található ásványkincsek hasznosítása is meggondolandó. Bizonyos esetben, mint a He3 izotóp (hélium-3) amely a szupravezetők használatához nélkülözhetetlen könnyen elérhető, míg itt a Földön nem. Egyéb anyagok, ritka fémek bányászata viszont a jelenlegi számítások szerint nem tűnik rentábilisnak.

Folyamatos kérdés merre tovább? A Mars mint a következő, ember által meghódítható bolygó egyértelműnek látszik. Erre jelenleg technikailag is készen áll az emberiség. A látványos dobáshoz azonban itt is politikai akarat szükséges. Ezt a versenyhelyzetet most Kína teremtheti meg a világ számára. Visszatérő kérdés az űrállomások helyzete is. Ezeken a helyszíneken hosszú ideje folyik a munka, amelyek jól mutatják, hogy „békés” körülmények között is lehetséges előrehaladás. Mégis ez egy zsákutca. Hiszen, ha nem az lenne, már rég újabb és újabb fázisait készítenék elő, és nem arról folyna a vita, hogy leszerelése után kinek lehetne „elpasszolni” – fogalmazta meg véleményét Both Előd.

Kis lépések

Az űrkutatás és a holdra lépés hasznát egyébként is érdemesebb a rajta keresztül a mindennapi életbe beépült szolgáltatások és tárgyak hasznosságán keresztül értékelni. Ki vitatná, hogy a GPS hasznos szerkezet-e az autósoknak? Vagy a műholdas tévé? Nem is beszélve a műholdas meteorológia megbízhatóbb előrejelzéseiről. Igenis, nagy bumm például a nagyközönségnek szóló, látványos Google Earth, a hasonló, a Föld felszínéről műholdak által készített felvételek alapján döntenek a mezőgazdasági uniós támogatások megítéléséről.

A jövő is ilyen szemüvegen keresztül érdekes. Az automata űrhajók hamarosan csillagközi utakat járhatnak be, a szolgáltatások egyre kifinomultabbak lesznek, míg az emberek számára az űrturizmus tömegessé válása, a félórás súlytalanság lehet a nagy bumm.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Simicska tévéje is döntött

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.