Élet-Stílus

Halálra ítéltük a jegesmedvéket

Kihalás szélén álló fajnak nyilvánították a jegesmedvét az Egyesült Államokban: ez a védettség legutolsó foka, nincs tovább. Megmentéséhez a globális felmelegedés megállítására, a jégmezők megóvására lenne szükség. Bush a jegesmedvék kedvéért sem változtat klímapolitikáján.

A jegesmedve eddig is fokozott védelmet élvezett Amerikában, veszélyeztetett fajként tartották nyilván, a mostani döntéssel azonban „felminősítették” a védelmét: a kihalás szélén álló faj lett. Innen – értelemszerűen – nincs tovább, ha a medvék pusztulása hasonló ütemben folytatódik, a sarkvidék királya egyszerűen eltűnik – mondta el lapunknak Kiss Mónika, a WWF Magyarország éghajlatváltozási szakértőjétől. Pusztulásukat egyértelműen a környezetszennyezés és a melegedő éghajlat okozza.

Mit várhatnak a jövőtől? (forrás: WWF)

Mit hoz nekik a jövő? (forrás: WWF)

A klímaváltozással rohamosan csökken az Északi-sarkot borító jégtakaró, és évről évre csökken az úszó jégmezők kiterjedése, és a jegesmedvék életben maradása elválaszthatatlan a jégtől. Mintegy 90 százalékban ugyanis fókával táplálkoznak, de a nyílt vízben hiába erednének a fürge tengeri emlős nyomába, csak a jégen van esélyük. A fókák légzőnyílásainál állnak lesben: ahogy a zsákmány feje kibukkan a vízből, egy erős „merítő mozdulattal” kirántják a vízből, ahol már könnyedén megölik.

Vízbe fullad az egyik legjobb úszó

Más módszerrel vadásznak kölyökfókákra. Őket ugyanis anyjuk a jeges hó alá vájt odúban rejti el, amelynek egyetlen kijárata lefelé, a víz felé vezet. A jegesmedve fáradhatatlanul cirkál a jégmezőkön, és kiváló szaglásával a méteres hó alatt is kiszagolja a kisfókát: óvatosan kell megközelítenie, mert a kölyök a legapróbb gyanús neszre a vízbe menekül. Ha a medve fölé ér, egyetlen erős csapással beszakítja az odú tetejét, és kirántja a fókát. Egyértelmű, hogy mindkét módszerhez elengedhetetlen a sarki jégtakaró, és a körülötte lebegő hatalmas jégszigetek – magyarázza az összefüggést Kiss Mónika.

A kutatók az utóbbi időben szomorú jelenségre lettek figyelmesek, egyre több vízbefulladt jegesmedvetetemet találtak. A ragadozók ugyanis zsákmányszerzés közben jégtábláról-jégtáblára vándorolnak, ha kell, akár egy egész napig is képesek úszni. A jégtáblák azonban mára annyira megritkultak, hogy a medvék az éhségtől hajtva sokszor kénytelenek elindulni az ismeretlen nyílt víz felé. Nincs azonban mindig szerencséjük, egy idő után kimerülnek, és egész egyszerűen belefulladnak a vízbe.

Út a semmibe (forrás: WWF)

Út a semmibe (forrás: WWF-Canon/Francois Pierrel)

Nem változott Amerika klímapolitikája

A táplálékhiány mellett a környezetszennyezés is nagyban hozzájárul a ragadozók fokozatos eltűnéséhez. Az Európából, Észak-Amerikából származó vegyi anyagokat a tengeráramlások, a levegő az Északi-sark felé sodorja, és óhatatlanul a jegesmedvék szervezetébe kerülnek, ahol terméketlenséget okoznak. A mérgező anyagok koncentrációja olyan mértékű, hogy komolyan visszaveti a populációk természetes szaporulatát. Közelgő kipusztulásuk mindkét fő oka tehát az emberi tevékenységéhez köthető, épp úgy, mint számtalan más faj esetében.

A jegesmedve azonban olyan ismert, és kedvelt állat, hogy kihalás szélén álló fajjá való „átminősítését” nemzetközi megdöbbenés övezte. Olyannyira, hogy az amerikai elnök is megszólalt az ügyben: George Bush kijelentette, az Egyesült Államok nem változtat klímapolitikáján. Az amerikai álláspont érthető, józan ésszel senkitől nem lehet elvárni, hogy egyetlen faj közelgő kihalása miatt átalakítsa nemzetpolitikáját – figyelmeztet a WWF szakértője. A világ közvéleménye számára viszont megdöbbentő jel: hogy sürgősen cselekedni kell, ha egy kis felelősséget is érzünk a jövő iránt.

Kiolvad a lába alól a

Kiolvad a lába alól a “talaj” (forrás: WWF)

Bár az Egyesült Államok nem írta alá az üvegházgázok kibocsátásának visszafogását célul tűző Kiotói Egyezményt, államok és városok szintjén Amerikában sokat tesznek, sőt példaértékű kezdeményezésekkel lépnek fel a klímaváltozás megállítása érdekében – teszi hozzá. Az elmúlt ötven évben 4 Celsius-fokkal nőtt az Északi-sark átlaghőmérséklete. Ha a felmelegedés hasonló ütemben folytatódik, az évszázad végére nyaranta teljesen eltűnhet a jégtakaró a jegesmedve élőhelyéről, amit ma „még” 20-25 ezer óriási ragadozó ural.

A medvék fokozott védelmet azonban Amerikában “úgy kell megoldani”, hogy az ne akadályozza az alaszkai kőolaj és földgáz kitermelését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik