Élet-Stílus

BL: Európa trónján a Barcelona

admin
admin

2006. 12. 10. 08:01

A 2006/2007-es kiírás

Az idei kiírásban is túl vagyunk már a csoportkörön, és az elmúlt évekkel ellentétben az a meglepetés, hogy nincsen meglepetés. Az összes esélyes a papírformának megfelelően kisebb-nagyobb nehézségek árán, de bebiztosította a helyét a legjobb tizenhat között.
A mezőny:
Chelsea, Barcelona, Bayern München, Inter, Liverpool, PSV, Valencia, AS Roma, Lyon, Real Madrid, Manchester United, Celtic, Arsenal, Porto, AC Milan, Lille.

Ha a Bajnokok Ligájáról van szó, akkor természetesen először a magyar résztvevőről kell megemlékezni. A magyar bajnok, a Debrecen együttese a második körben csatlakozott be a selejtezőkbe, és imponáló magabiztossággal, összesítésben 8-0-ra lépte le a Hajduk Splitet. A következő körben azonban már egy igazi nagyágyú várt Supka Attila csapatára.

Fényévekre Európától

Amennyiben a magyar bajnok két meccsen jobbnak bizonyult volna a Manchester Unitednél, akkor a Bajnokok Ligájának a csoportkörében folytathatta volna. Ám nem tört meg a hazai együttesek rossz sorozata. 1995-ben a Ferencvárosnak sikerült a bravúr, és olyan sztárcsapatokkal került össze, mint az Ajax és a Real Madrid. A zöld-fehérek akkor derekasan helyt is álltak, ki ne emlékezne a Grasshoppers-nek rúgott hármasra, vagy a királyi gárda elleni döntetlenre. Nos újabb fejezettel nem bővült a magyarok BL-szereplése, hiszen a Manchester a papírformának megfelelően hazai pályán és idegenben is 3-0-ra verte a DVSC-t, amely az UEFA kupában folytathatta a nemzetközi szereplést.

A csoportkörben már nem ment ilyen jól Sir Alex Fergusonéknak: mindössze egy meccsüket nyerték meg, háromszor játszottak döntetlent, és kétszer vesztesen hagyták el a pályát. Az utolsó játéknap előtt még sikerülhetett volna kiharcolni a továbbjutást, ha a Vörös Ördögök nyerni tudnak a Benfica Lissabon otthonában. A ManU azonban kikapott, és a csoportkör legnagyobb szenzációját szolgáltatták azzal, hogy még a harmadik, UEFA kupás szereplésre jogosító helyet sem sikerült megszerezniük. A többi nagycsapat gond nélkül továbbment, talán a 2004-es BL-győztes, ám azóta jelentősen meggyengült Porto kihullása okozott meglepetést.

A két későbbi döntős, az Arsenal és a Barcelona egyaránt 5 győzelemmel és egy döntetlennel zárta a csoportját. A katalánok teljesítményére már ekkor sem lehetett panasz, hiszen Ronaldinhóék a hat meccsen 16 gólt szereztek, és mindössze kettőt kaptak.

Előrehozott döntő

A spanyol bajnok a legjobb tizenhat között a Roman Abramovics-féle Chelsea-vel került össze. A sokak által előrehozott döntőként aposztrofált párharcból az egy évvel korábbi vereségért revansot véve a Barcelona került ki győztesen. A Stamford Bridge-en 2-1-re nyertek Ronaldinhóék úgyhogy az egyik oldalon Terry míg a másikon Motta vette be a saját kapuját. A mérkőzést eldöntő gólt végül Eto’o fejelte az utolsó percekben. A visszavágón az Aranylabdás Ronaldinho egy zseniális

Lampardék ezúttal a rövidebbet húzták (EPA)

megmozdulása 12. perccel a rendes játékidő vége előtt azt jelentette, hogy a fontmilliókért összevásárolt angol sztárcsapat ebben a kiírásban sem érhet fel Európa tetejére.

A legjobb tizenhat között az előrehozott finálé mellett jó néhány érdekes párosításnak örülhettek a pártatlan szurkolók. Az AC Milan például idegenben még nem bírt a Bayen Münchennel, de aztán a San Siróban valósággal leiskolázták a bajorokat. A ManU-t búcsúztató Benfica egy másik angol csapatot, a címvédő Liverpoolt is kiejtette kettős győzelemmel. Az Arsenal-Real Madrid párharc két mérkőzésén mindössze egy gól született, amit ki más szerezhetett volna, mint Thierry Henry. Gólokban nem volt hiány a Bremen-Juventus összecsapáson, melyet végül az idegenben lőtt találataival az Öreg Hölgy nyert.

Henry és Ronaldinho – a két húzóember

A negyeddöntőben a Milan megállította a csoportkörben remeklő, és sokak által titkos esélyesnek tartott Olympique Lyont, amely a hazai pontvadászatban már évek óta nem talált komoly riválisra, de a nemzetközi porondon az igazán nagy dobás még nem jött össze Gerard Houllieréknek. A másik milánói gárdának, az Internek a Villareal parancsolt megálljt: az idegenben lőtt több góllal a spanyol középcsapat óriási meglepetésre a fináléba kerülésért játszhatott.

A legnagyobb érdeklődéssel várt Arsenal-Juventus összecsapáson ismét Henry és a védelem villogott. Az angolok kapuját a két meccsen egyszer sem tudta bevenni a Juve, amely nagyrészt a fiatal védelem remeklésének, és a tapasztalt Jens Lehmann bravúrjainak volt köszönhető. A Highbury-n Henry először Fabregas-szal lövetett egy gólt, majd maga is bevette egykori csapatának a kapuját. A Barcelona hátsó alakzata is jelesre vizsgázott a negyeddöntőben: a Benfica képtelen volt gólt lőni Victor Valdes-nek. A lisszaboni első meccsen Ronaldinhóék sem voltak eredményesek annak ellenére, hogy számos lehetőségük lett volna rá. A hazai mérkőzés sem a szájuk íze szerint kezdődött, hiszen rögtön az elején tizenegyest hibázott a brazil klasszis. A 19. percben azonban javított, és Eto’o átadását közelről bepasszolta. A második félidőben a kameruni csatár is villant egyet, és a favorit, ha a vártnál nehezebben is, de bejutott a legjobb négy közé.

Bunkerfoci az elődöntőben

Mind a két elődöntőben elsősorban a védekezésre koncentráltak a csapatok: senki nem akart a BL-fináléról lemaradni, ezért nem is csoda, hogy mind a két párharcot egy-egy találat döntötte el. A Barcelona és a Milan kezdőcsapata nagyjából ugyanolyan erős, de a katalánoknak volt egy Ronaldinhójuk. A brazil az első, San Siróban lejátszott mérkőzésen elképesztő trükkökkel kápráztatta el a közönséget, a világ legjobb védői között számon tartott Nestából nem egy alkalommal csinált bolondot, és lőtt egy elképesztő kapufát is. Talán az egész kiírásban ezen az estén játszott a legjobban. Teljesítményére egy zseniális gólpasszal tette fel a koronát: az olasz kaputól 45 méterre úgy játszotta át a lerázhatatlan Gattusót, mintha ott sem lenne, majd egy finom mozdulattal kiugratta a sérült Henrik Larsson helyén szereplő Giuly-t. A francia élt is a kínálkozó lehetőséggel, nem úgy mint az olaszok csatárjai:

Lehmann-nak kulcsszerepe volt a fináléba jutásban, ott azonban hamar kiszórták (EPA)

Gilardino egymaga féltucatnyi gólt lőhetett volna a Barcának, de Sevcsenkónak is akadtak lehetőségei. Ehelyett azonban maradt a 0-1, és mivel a visszavágón már nem született gól, a katalánok készülhettek a párizsi döntőre.

A másik ágon az Arsenal az idény meglepetéscsapatával, a Villareallal került össze. Az Ágyúsok számítottak a párharc esélyesének, de végül csak Jens Lehmann-nak és a szerencséjüknek köszönhették, hogy elsüllyesztették a sárga tengeralattjárót. Kolo Touré lőtte közelről a mindent eldöntő gólt, és a sovány előny kitartott a visszavágón is. Spanyolországban Riquelme még lőhetett egy tizenegyest, de Lehmann aznap este mindent fogott.

Európa trónján a katalánok

A döntőben is fogott, de akkor azért piros lap járt. A Barcelona elleni finálé 18. percében a kiugró Eto’o buktatásáért azonnal kiállították a német hálóőrt, akinek a helyére Almunia érkezett. Az emberhátrányban játszó Arsenal még az első félidőben vezetést szerzett Sol Campbell fejesével, és közel 70 percen keresztül bátran játszott, sőt növelhette is volna az előnyét, de az utolsó negyedórára elfogyott az erő. A Barca hat perc alatt két gólt lőtt, és megérdemelten nyerte meg története során második alkalommal a legjobb európai klubcsapatnak járó trófeát. A sorozat legjobbjának természetesen a brazil Ronaldinhót választották, aki a fináléban ugyan nem villogott, de nem egy mérkőzést eldöntött az utánozhatatlan megmozdulásaival.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.