A hosszasan elnyúló szabványvitának még nincsenek vesztesei és győztesei. A most bemutatott Samsung BD-P1000 elsőként alkalmazza a nagyprecizitású kék lézer – a Blu-ray – előnyeit. A minőséget tekintve az 5-10 DVD-nyi kapacitás mindenképpen jó lehetőséget biztosít a profi adatrögzítésre, illetve a hang és képminőség optimalizálására. A technológiai váltásra ugyan még korai lenne gondolni, hiszen a DVD technológia még egyáltalán nem futotta ki magát. Az adatokhoz szokott hozzáértők már tudják, hogy a most bemutatott készülék több, mint ötször nagyobb felbontással dolgozik, mint a megszokott DVD (1920x1080p).
A minőségkülönbséget jelenleg természetesen csak high-end készülékek megszállottai értékelik majd, megvásárolni pedig közülük is csak a vastagabb tárcával rendelkezők fogják a tetszetős fekete dobozt. A jobb felbontás is csak olyan televízión, amely már felkészült a digitális forradalom legújabb kihívásaira, hiszen a megszokott TV képtelenek kiszolgálni az új szabvány legnagyobb értékét a nagyfelbontást.
Az, hogy sikeres lesz-e a legújabb technológia természetesen attól is függ, hogy mennyi filmet dobnak piacra ebben a formátumban a filmforgalmazók, illetve, hogy milyen hamar jut el a készülék ára a mindenki számára elérhető kategóriába. Ezek mellett még mindig ott van az a kérdés, hogy a mostanában agyonhallgatott HD-DVD, vagy a most bemutatkozott Blu-ray szabvány szerez magának több hívet a világban.
A Blu-ray lemez formátumnak több mint 170 támogatója van az elektronikai, számítástechnikai, videojáték és adathordozó-gyártó, valamint zene- és mozifilm stúdiók között. A Blu-ray technológia a Samsung, a Pioneer, a Sony, a Philips, a Sharp, a Thomson, a Hitachi, az LG, a Mitsubishi Electric, a Panasonic és a TDK összefogásával valósult meg, míg az IT vállalatok közül az Apple, a Dell és a HP támogatja.
A technológia bizonyított, a kérdés, hogy hány évet kell várnunk arra, hogy asztali számítógépünkbe, vagy nappalinkba is bekerülhessen a jelenleg legfejlettebb technológiát alkalmazó lejátszók valamelyike.
