Belföld

Milliókat buknak az utasok az 50 forintos palackokon Ferihegyen – utánajártunk, mi lehet a megoldás

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Ha valaki az induló tranzitzónában vásárol PET-palackos, üveges vagy műanyagdobozos italt, esélye sincs visszaváltani azt. Megkérdeztük a MOHU-t és a Budapest Airportot is, hogyan lehetne feloldani ezt a helyzetet, és milyen megoldásban gondolkoznak.

Mivel Magyarországon több mint két éve már csak visszaváltási jelöléssel ellátott italcsomagolásokat lehetett forgalomba hozni, és 2026. július 1-jétől általánossá vált a lakosság körében a rendszer használata, repülős utazáskor hitetlenkedve tudatosulhat a fogyasztókban, hogy a ferihegyi reptér tranzitterületén semmilyen lehetőség nincs a visszaváltásra.

Ha valaki átesik a biztonsági ellenőrzésen, majd a váró shopjaiban vásárol egy PET-palackos, üveges vagy aludobozos italt, a csomagolást a legtöbb esetben már nem is tudja Magyarországon visszaváltani, hiszen külföldre utazik. Azoknak a külföldieknek, akik hazautaznak Budapestről, tényleg semmilyen lehetősége nincs erre, de az is életszerűtlen elvárás, hogy az utas a kiürült palackot több napig vagy akár egy hétig magával vigye csak azért, hogy hazatérése után visszaválthassa.

A ferihegyi reptér új éves rekorddral 19 571 522 utast fogadott 2025-ben (ebben az érkezők és indulók egyaránt benne vannak), így nem nehéz megbecsülni, hogy alsó hangon több millió vissza nem váltott palackról beszélhetünk. 

Ezzel nemcsak százmilliós nagyságrendű be nem váltott betétdíj marad a MOHU-nál (amellyel egyébként a rendszert finanszírozzák), de jelentős környezeti terhelése is van az eldobott csomagolásoknak. Az érintettek a 24.hu megkeresésére megerősítették, hogy dolgoznak a változáson.

Ezt a cikket azért olvashatod tovább, mert előfizettél.
Farkas Norbert / 24.hu

MOHU: minden kezdeményezésre nyitottak vagyunk

A MOHU lapunknak azt írta a témában, hogy

a repülőtéri tranzitterületeken vásárolt betétdíjas italcsomagolások visszaváltása a legtöbb európai reptér számára kihívást jelent, ezért fontos közösen olyan megoldásokat találni, amelyek segítik a palackok minél nagyobb arányú visszagyűjtését ezeken a helyszíneken is.

Hozzátették, a cég nyitott arra, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tranzitterületén visszaváltó automata működjön.

„Ugyanakkor ennek kialakítása nem kizárólag a MOHU döntése vagy feladata: a MOHU az automatát biztosítani és telepíteni tudja, az üzemeltetésben azonban a repülőtérnek vagy a reptéren működő kereskedelmi, vendéglátó egységeknek is szerepet kell vállalniuk. Ezzel kapcsolatban eddig nem érkezett megkeresés a repülőtér részéről, de minden olyan kezdeményezésre nyitottak vagyunk – akár kreatív, a hagyományos megoldásokon túlmutató formában is –, amely a környezetvédelmi célokat és a visszaváltási arány növelését szolgálja” – jelezték.

A külföldről érkező utasok helyzete a cég szerint szintén összetett kérdés. Jelenleg a különböző országok visszaváltási rendszerei eltérő pénzügyi, adózási és elszámolási szabályok szerint működnek, ezért egyelőre nincs lehetőség arra, hogy adott országban vásárolt betétdíjas csomagolásokat egy másik országban visszaváltsuk.

A nemzetközi átjárhatóság több országban is nehéz, esetenként jelentős adminisztrációval járó helyzeteket eredményezett, ezért ez egy olyan kérdés, amelynek hosszú távú rendezése várhatóan uniós szintű együttműködést igényel

– közölték.

A német-dán precedens

A német–dán határ közelében óriási border shop üzletág alakult ki. Rengeteg dán vásárló jár át Németországba sört, üdítőt, ásványvizet venni, mert olcsóbb. A német boltok egy része ezért speciális rendszert működtet:

  • a dán vevő nyilatkozatot ír alá (export declaration),
  • kijelenti, hogy a megvásárolt italokat Németországon kívül fogyasztja el,
  • és a csomagolások nem kerülnek vissza a német DRS rendszerbe.

Ennek alapján bizonyos határ menti üzletek nem számítják fel a német Pfandot (betétdíjat). Ez az ún. export declaration rendszer. A dán kereskedők régóta panaszkodtak, hogy a dán fogyasztók Németországban vásárolnak, nem fizetnek német Pfandot, így olcsóbban jutnak italhoz, és ez versenyhátrányt okoz a dán boltoknak. Az ügy végül az EU Bíróságáig jutott, amely a német határ menti boltok gyakorlatát helybenhagyta.

Budapest Airport: folyamatosan napirenden tartjuk a kérdést

A MOHU válaszát követően megkérdeztük a Budapest Airportot is, hogy foglalkoznak-e a kérdéssel.

Szajki Bálint / 24.hu

Válaszukban azt írták,

a Budapest Airport és a 2. Terminálon működő kereskedelmi partnerei a hatályos jogszabályok alapján nem kötelezettek visszaváltó automata telepítésére a tranzitterületen. Az önkéntes telepítés lehetőségét több alkalommal is megvizsgáltuk, azonban a terület sajátos üzemeltetési környezete ezt jelenleg nem teszi lehetővé.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy a kérdést folyamatosan napirenden tartják, és a nemzetközi repülőtéri gyakorlatokat is figyelemmel kísérik.

„Alternatív megoldásként most egy, a betétdíjas PET-palackokra épülő adománygyűjtési rendszer bevezetését készítjük elő. Jelenleg a terminálon összegyűjtött betétdíjas PET-palackokat manuális hulladékválogatás során elkülönítik, majd anyagukban újrahasznosítják” – jelezték.

Kijelentették, a Budapest Airport nem realizál profitot a repülőtéren hátrahagyott palackokból. Az 1. Terminálon ugyanakkor a Budapest Airport egyik partnerével együttműködésben telepített MOHU visszaváltó automata működik, amelyet a repülőtéri dolgozók használhatnak.

Európában nem példátlan a reptéri palackvisszaváltó

Holland és ír példa is azt mutatja, hogy a repülőterek igyekeznek kezelni a problémát

A hollandiai Rotterdam The Hague Airport 2024 januárjában helyezte üzembe első visszaváltó automatáját az indulási csarnokban, majd ugyanazon év novemberében egy másodikat is telepített. Az utasok a betétdíjat azonnal visszakaphatják a holland Tikkie fizetési rendszeren keresztül, de dönthetnek úgy is, hogy jótékony célra ajánlják fel az összeget.

Az írországi Cork Airport még tovább ment: 2024 novemberében az ország első olyan közlekedési csomópontja lett, ahol visszaváltó automatákat telepítettek. A repülőtéren összesen négy automata működik, kettő a biztonsági ellenőrzés előtt, kettő pedig a tranzitterületen. Az utasok választhatnak, hogy a betétdíjat a repülőtér üzleteiben és vendéglátóhelyein használják fel, vagy jótékony célra ajánlják fel a hat legnagyobb ír gyermeksegítő szervezet egyikének.

Farkas Norbert / 24.hu

Mindkét példa arra utal, hogy a repülőtereken a visszaváltási rendszer nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos, hanem az utasélményt is javítja. Az utasoknak nem kell napokig vagy akár egy teljes nyaralás ideje alatt magukkal vinniük a kiürült palackokat, ugyanakkor a betétdíj sem vész el: azt vagy azonnal visszakapják, vagy a repülőtéren elkölthetik, illetve felajánlhatják jótékony célra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik