A közösségi média életminőségre gyakorolt hatását vizsgálták bőrbetegséggel küzdő fiataloknál a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, eredményeikről a magas idézettségű Children című gyermekgyógyászati folyóiratban számoltak be, írja az MTI.
Az alapfelvetés
Dinnyés Katalin Julianna és Csoma Zsanett cikke szerint az olyan krónikus bőrbetegségek, mint az akné, az ekcéma, a foltos hajhullás vagy a pikkelysömör nemcsak fizikai tüneteket okoznak, hanem jelentős hatással vannak a serdülők életminőségére, lelki egészségére, önbecsülésére és társas kapcsolataira. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a közösségi média használata hogyan függ össze az önértékeléssel, a testképpel, a szorongással, az egészségtudatossággal a krónikus bőrbetegségekben szenvedő fiataloknál.
Hogyan zajlott a kutatás?
A kutatásban 208, 11–18 éves fiatal (102 lány és 106 fiú) vett részt, akik több validált kérdőívet, valamint egy, a szerzők által fejlesztett médiahasználati tesztet töltöttek ki 2024 októbere és 2025 márciusa között. Az eredmények szerint
Bár a résztvevők többségénél nem mutatkozott klinikai szintű testképzavar, mérsékelt testkép-elégedetlenség és emelkedett szorongás gyakran előfordult. A digitális média meghatározó szerepet töltött be a serdülők mindennapjaiban: az átlagos napi képernyőidő 4,5 óra volt, a leggyakrabban használt platformok pedig a YouTube, az Instagram és a TikTok. A hosszabb képernyőidő rosszabb bőrgyógyászati életminőséggel és kedvezőtlenebb pszichoszociális mutatókkal társult.
Bőrbeteg tinik a közösségi médiában
A megkérdezettek több mint egynegyede követett bőrápolási tanácsokat megosztó influenszereket, és
valamint a rosszabb bőrgyógyászati életminőséggel. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutatott, hogy a közösségi média nem kizárólag káros hatású: sok fiatal hiteles információforrásként, illetve sporttal és egészséges életmóddal kapcsolatos inspirációként használja.
Az egészség kiemelkedő értéket képviselt a résztvevők számára, és azok a serdülők, akik nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az egészségnek, kedvezőbb egészséggel kapcsolatos magatartást mutattak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a serdülők krónikus bőrbetegségeinek ellátásában a testi tünetek kezelése mellett elengedhetetlen a pszichológiai támogatás, a médiaértés fejlesztése és az egészségtudatos értékek erősítése.
