Levélben fordult az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc a kollégáihoz, beosztottjaihoz, amelyet megkapott a Telex, és részleteket is közölt belőle. A levélben Bíró hangsúlyozta, hogy a választások utáni új helyzetet nem veszélyként, hanem feladatként értelmezi. Úgy fogalmazott:
A vasárnapi választások nyomán új politikai és intézményi helyzet körvonalazódik Magyarországon. Ez számunkra nem bizonytalanságot, hanem új feladatot és új felelősséget jelent.
A levél szerint a hatóság előtt „várhatóan tágabb mozgástér és bővülő szerep áll”, ezért a munkatársaktól továbbra is politikamentes, objektív és fegyelmezett munkát vár. Az elnök azt írta: „a korrupció a rend megbontásának egyik legsúlyosabb formája. Nemcsak anyagi kárt okoz, hanem gyengíti a közösség önmagába vetett bizalmát, rontja a teljesítményt, és végső soron akadályozza a nemzet felemelkedését”. Bíró Ferenc szerint a hatékony korrupcióellenes intézményi működéshez három feltétel kell:
- a tényleges függetlenség,
- a megfelelő eszközökkel megtámogatott széles mandátum,
- valamint az erős szakmai és társadalmi beágyazottság.
Átfogó korrupcióellenes reform jöhet
A levélből az is kiderül, hogy Bíró kedvezően értékeli Magyar Péter jelzését a hatóság megerősítéséről. A hatóság elnöke erről azt írta: „Hazánk leendő miniszterelnöke nyilatkozatában elkötelezte magát amellett, hogy a jövőben a hatóság megerősített jogkörökkel végezhesse munkáját. Ez egyúttal értékes elismerése a teljesítményünknek”. Bíró a levelében úgy fogalmazott:
Várhatóan egy átfogó korrupcióellenes reform küszöbén állunk. Ebben a folyamatban a hatóság kezdeményező, szakmai kulcsszereplő kíván lenni.
Magyar Péter a megválasztása után, szerdán a Sándor-palota előtt beszélt a befagyasztott uniós források hazahozataláról és felhasználásáról, miután Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztetett. A Tisza elnöke négy kulcsterületet jelölt meg, amelyekben Magyarország vállalásokat tehet a források felszabadítása érdekében. Ide tartoznak a
- a korrupcióellenes intézkedések, ezen belül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, egy új korrupcióellenes hivatal létrehozása, valamint az Integritás Hatóság jogköreinek jelentős megerősítése;
- az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok függetlenségének erősítése;
- a sajtószabadság megerősítése, a propagandacélú, tiltott állami támogatások megszüntetése,
- valamint az akadémiai szabadság helyreállítása, az egyetemek és kutatóhelyek intézményi autonómiának visszaadása.
Kormányzati támadásokat kapott
Az Integritás Hatóság 2022 őszén, erős uniós nyomás alatt jött létre. A kormány a jogállamisági, illetve feltételességi mechanizmusban tett 17 vállalás részeként állította fel a hatóságot, azért, hogy elkerülje mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztását. Navracsics Tibor akkor arról beszélt, hogy az Integritás Hatóság az egyik kulcsvállalás.
A hatóság autonóm államigazgatási szervként az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció és más jogsértések vizsgálatára jött létre. Biró Ferencet 2022 novemberében jelölték az élére.
2025 januárjától Bíró Ferencet büntetőjogi és politikai nyomás alá is helyezték. A Központi Nyomozó Főügyészség januárban házkutatást tartott nála, majd gyanúsítottként hallgatta ki az Integritás Hatóság elnökét, előbb egy, a felesége által használt felső kategóriás autó bérlése és jogkörök szabálytalan elvonása, majd februárban már összesen 87 millió forintos hűtlen kezelés gyanúja miatt, brüsszeli képviseletre, tanácsadói és lobbiszerződésekre, valamint egy családi ismerős alkalmazására hivatkozva.
Ezzel párhuzamosan Bíró Ferencet nyilvános politikai támadások is érték: Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, Bíró „hazudhat”, miközben az is felmerült, hogy az ÁSZ elnöke pert indíthat eltávolítására. Bár nem bizonyított, hogy mindez közvetlenül az Integritás Hatóság kényes vizsgálatai miatt történt, az időzítés miatt ez a gyanú felmerült, különösen, miután a szervezet éppen a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ügyében is vizsgálódott.
