A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely az MTI-vel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi. Szerinte az ICC „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, viszont az elmúlt időszakban azt lehetett látni, hogy politikai testületté vált. A kormány kilépésről szóló döntése a bejelentés után nem sokkal meg is jelent a Magyar Közlönyben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze tavaly májusban kérte az elfogatóparancs kiadását Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, illetve Joáv Galant védelmi miniszterre, és a palesztin Hamász három vezetőjére is körözési kérelmet adtak ki háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Az ICC végül 2024 novemberében adta ki az elfogatóparancsot az izraeli kormányfő ellen, akit Orbán Viktor még aznap meghívott Magyarországra. A két vezető csütörtökön, a kilépésről szóló bejelentés napján találkozik is Budapesten, utána közös sajtótájékoztatót tartanak.
A 24.hu tavaly júliusban tudta meg, hogy két nappal a Netanjahu ellen kiadott körözési kérelem után a kormányülésen Gulyás, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapta, hogy készítsenek feljegyzést a miniszterelnöknek Magyarország ICC-ből való kilépésének lehetséges következményeiről. A miniszterelnöki feljegyzésről egy munkaanyag jutott el lapunkhoz, melyben megjegyzik: a statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne. Annál is inkább, mivel a büntetőbíróság és az EU szorosan együttműködik, így
Tavaly nyáron a kormány lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy bár elfogadtuk az ICC alapokmányát, az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki a parlament, ezért Magyarországon „nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban”. Netanjahunak így nem kellett a letartóztatástól tartania Budapesten.
Az egyéni felelősséget (nem egyes államok cselekményeit) vizsgáló ICC jellemzően népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűntett gyanúja esetén jár el.
A kilépéshez az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés elküldése mellett – mely egy év elteltével lép hatályba – az Országgyűlés döntése is szükséges, hiszen a belépésről is a parlament határozott 2001-ben, az első Orbán-kormány idején.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az európai országok Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország kivételével egyaránt tagjai, azonban számos, nemzetközi konfliktusokban érintett ország nem, így Izrael mellett az Egyesült Államok, Ukrajna (amely nem ratifikálta a szerződést), Oroszország, Kína, Irán és számos afrikai állam sem. A tagságát hivatalosan ugyanakkor csak Burundi és a Fülöp-szigetek mondta eddig vissza végérvényesen.
Magyarország az első ICC-tag, amelyben nem szereznek érvényt a bíróság döntésének Netanjahuval szemben. Az izraeli miniszterelnököt ugyanakkor a leendő német kancellár, Friedrich Merz a közelmúltban meghívta Németországba. A kormányra készülő német kereszténydemokraták érvelése szerint mivel Izrael nem tagja az ICC-nek, ezért az eljárással kapcsolatban mentesség illeti meg.
Az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen is, mondván az orosz elnök, felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
