HIRDETÉS
Belföld

„Hat az az attitűd, hogy úgysem történik semmi” – hogyan jellemezhető a magyar ifjúság?

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A fiatalokat nem igazán érdekli a politika, de ha közvetlen közelről érinti őket egy probléma, akkor hallatják a hangjukat – derül ki egy nemrég bemutatott tanulmánykötetből. A könyv egyik szerkesztője, Oross Dániel szerint Magyarországon speciális hatása van annak, hogy nem lehet politikáról beszélni az iskolákban. „Az autoriter jegyek uralkodása a tanteremben nem kedvez a demokratikus gondolkodásnak” – véli. Szabó Andrea, a kötet másik szerkesztője úgy látja, 2024-ben csökkent a távolság a politika és a fiatalok között. A szociológus szerint közös volt az influenszer tüntetésben és Majka klipjében, hogy hitelesnek számító előadók szólaltak meg a fiatalok nyelvén, ami képes lehet közelebb vinni az ifjúságot a politikához.

Hiába a nagyobb tüntetések, 2023 őszén nem látszott a fiatalok felébredése, politikai lázadása. A többi között ez derül ki a Papházi Viktor, Oross Dániel és Szabó Andrea szerkesztette, a fiatalok politikai aktivitását kutató tanulmánykötet írásaiból. A Csendes? Mozgalmi? – Miként jellemezhető a magyar ifjúság a 21. században című novemberben bemutatott kötet abból indul ki, hogy a fiatalok közéleti tevékenységét a racionális lázadás terminussal lehet pontosan körülírni. A 2012-ben használni kezdett fogalmat így írják körbe a kötet bevezetőjében: „A racionális lázadó fiatal alapvetően közönnyel viszonyul a politikához, de akkor, és csak is akkor, ha őt közvetlen közelről érintő társadalmi problémával találkozik, akkor abban az egy kérdésben mégis hallatja a szavát”. (A fogalom tartalmát tekintve megegyezik a kortárs politikai szocializációs munkák által használt készenléti állampolgár vagy alvó polgár terminusokkal.)

A tanulmányok alapján racionális és lokális lázadásokat lehet látni, ekként értelmezhetők az oktatás ügyében tartott kisebb-nagyobb tüntetések is.

Azért gondolom, hogy ez fiatalokra jellemző magatartás, mert a társadalom idősebb csoportjainál még ennyit sem látok

– mondta lapunknak Szabó Andrea szociológus, a kötet egyik szerkesztője. Szerinte tehát a racionális lázadás a társadalom egészét nézve pozitív jelenség. Hozzátette, hogy a tüntetések résztvevői jellemzően a társadalomnak ugyanabból a nagyvárosi, de főként budapesti, liberális, baloldali, középosztálybeli rétegéből kerülnek ki. „Sajnálatos módon a fiatalok szocializációja olyan, hogy egy bizonyos életkor után eltűnik a gondolkodásukból ez a racionális lázadás, és beleilleszkednek a magyar társadalom alapvetően passzív politikai magatartásába” – mondta.

Varga Jennifer / 24.hu Szabó Andrea közvéleménykutató

Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa és a kötet másik szerkesztője lapunknak úgy fogalmazott: „Igazából nincsenek olyan érdekérvényesítő csatornái a fiataloknak, ahol tartósan tudnák hallatni a hangjukat”.  Szerinte „szerencsésebb társadalomfejlődésű országokban” egy-egy fiatalok számára fontos tüntetés hatására – mint amilyen az influenszer-tüntetés volt Magyarországon – kiépülnek újfajta érdekérvényesítési csatornák. Oross szerint azért is marad racionális lázadás a fiatalok viselkedése, mert nem csatornázódik be valami nagyobba. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem csak Magyarországon jellemző.

Az idősebb társadalom átad bizonyos mintákat. Az ifjúság jelentős részére hat az a fajta attitűd, hogy úgysem fog történni semmi, nem érdemes csinálni semmit.

Nem minden fiatal veszi azonban át ezt, Oross szerint az egyetemi hallgatók hajlamosak arra, hogy akciókban vegyenek részt.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik