Hiába a nagyobb tüntetések, 2023 őszén nem látszott a fiatalok felébredése, politikai lázadása. A többi között ez derül ki a Papházi Viktor, Oross Dániel és Szabó Andrea szerkesztette, a fiatalok politikai aktivitását kutató tanulmánykötet írásaiból. A Csendes? Mozgalmi? – Miként jellemezhető a magyar ifjúság a 21. században című novemberben bemutatott kötet abból indul ki, hogy a fiatalok közéleti tevékenységét a racionális lázadás terminussal lehet pontosan körülírni. A 2012-ben használni kezdett fogalmat így írják körbe a kötet bevezetőjében: „A racionális lázadó fiatal alapvetően közönnyel viszonyul a politikához, de akkor, és csak is akkor, ha őt közvetlen közelről érintő társadalmi problémával találkozik, akkor abban az egy kérdésben mégis hallatja a szavát”. (A fogalom tartalmát tekintve megegyezik a kortárs politikai szocializációs munkák által használt készenléti állampolgár vagy alvó polgár terminusokkal.)
A tanulmányok alapján racionális és lokális lázadásokat lehet látni, ekként értelmezhetők az oktatás ügyében tartott kisebb-nagyobb tüntetések is.
Azért gondolom, hogy ez fiatalokra jellemző magatartás, mert a társadalom idősebb csoportjainál még ennyit sem látok
– mondta lapunknak Szabó Andrea szociológus, a kötet egyik szerkesztője. Szerinte tehát a racionális lázadás a társadalom egészét nézve pozitív jelenség. Hozzátette, hogy a tüntetések résztvevői jellemzően a társadalomnak ugyanabból a nagyvárosi, de főként budapesti, liberális, baloldali, középosztálybeli rétegéből kerülnek ki. „Sajnálatos módon a fiatalok szocializációja olyan, hogy egy bizonyos életkor után eltűnik a gondolkodásukból ez a racionális lázadás, és beleilleszkednek a magyar társadalom alapvetően passzív politikai magatartásába” – mondta.

Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa és a kötet másik szerkesztője lapunknak úgy fogalmazott: „Igazából nincsenek olyan érdekérvényesítő csatornái a fiataloknak, ahol tartósan tudnák hallatni a hangjukat”. Szerinte „szerencsésebb társadalomfejlődésű országokban” egy-egy fiatalok számára fontos tüntetés hatására – mint amilyen az influenszer-tüntetés volt Magyarországon – kiépülnek újfajta érdekérvényesítési csatornák. Oross szerint azért is marad racionális lázadás a fiatalok viselkedése, mert nem csatornázódik be valami nagyobba. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem csak Magyarországon jellemző.
Az idősebb társadalom átad bizonyos mintákat. Az ifjúság jelentős részére hat az a fajta attitűd, hogy úgysem fog történni semmi, nem érdemes csinálni semmit.
Nem minden fiatal veszi azonban át ezt, Oross szerint az egyetemi hallgatók hajlamosak arra, hogy akciókban vegyenek részt.