Belföld

Két év börtönre ítélték a keszthelyi Reischl Sörház ügyének vádlottját

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Bűnösnek mondta ki a Zalaegerszegi Törvényszék csütörtökön első fokon a keszthelyi Reschl Sörház ügyének elsőrendű vádlottját, K-L. Csabát  közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében és csődbűncselekmény bűntettében – közölte a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

Emlékezetes, hogy Keszthely fideszes vezetése a 2010-es évek végén, még Ruzsics Ferenc polgármesteri időszaka alatt a városi beruházások nagy részét, így a Sörház és a Kísérleti utcai óvoda fejlesztését is egyetlen cégre bízta, annak ellenére, hogy az Invest-Mondi Kft. tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása, sőt egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is.

A cég a beruházásokat nem fejezte be időre, az uniós támogatásokat pedig vissza kellett fizetnie a városnak.

A vád szerint az elsőrendű vádlott egy építőipari munkálatokat végző gazdasági társaság, az Invest-Mondi Kft. tényleges irányítója K-L. Csaba volt, melynek egyedüli bejegyzett vezető tisztségviselője a felesége, L. Mónika volt. A cég ügyeit – teljes körű meghatalmazás birtokában –  a férfi intézte.

A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Keszthely Város Önkormányzata több pályázatot is nyert. Ezek egyike a volt a Reischl Sörház. A kivitelezési munkák elvégzésével az elsőrendű vádlott feleségének névleges vezetése alatt álló társaságot, az Invest-Mondi Kft-t bízták meg.

A szerződések szerint a vállalkozó három részszámlát állíthatott ki 25-50-75%-os készültségnél, valamint a projekt befejezésével egy végszámlát. A Sörház kapcsán kötött vállalkozási szerződést többször módosították: emelkedett a vállalkozói díj, illetve a teljesítési határidő is tolódott. Az elsőrendű vádlott mindkét projekt során a pályázati támogatás kiutalásának feltételét képező, megfelelő készültségi fok látszatát keltve rendszeresen hamis okiratokat – például alvállalkozói díj kifizetését tanúsító fiktív számlákat, beépítendő anyagok tárolását igazoló nyilatkozatokat – csatolt a részszámlákkal igazolt támogatási előlegek megszerzéséhez. A teljesítési igazolásokat a hamis iratokkal megtévesztett, aláírásra jogosult személyek szignálták.

Cselekményével az elsőrendű vádlott a vádirat szerint összesen 167.393.952 forint vagyoni hátrány okozott úgy, hogy a pályázatok kivitelezését, a munkálatok szervezését, az elszámolások benyújtását felesége tudta nélkül intézte.

Bár a cég nevében tett nyilatkozatokon a nő mint ügyvezető aláírása szerepelt, azonban azokat K-L. Csaba hamisította oda.

A vádhatóság a férfi és a nő – aki a másodrendű vádlott az ügyben – terhére rótta azt is, hogy miután 2021-ben elrendelték a cég felszámolását, elrejtették a társaság vagyonát képező elemeket a felszámoló elől, és többszöri időpont-módosítás után is csupán két autót adtak át.

A házaspár a cég befektetett eszközeit és a házipénztár készletét a felszámoló elől eltitkolta, valamint a kihelyezett kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon osztalékká minősítette át, illetve az iratokat sem adta át. Ezzel részben meghiúsították 15, velük szemben támasztott több, mint 860 millió forint hitelezői igény kielégítését.

Mint korábban megírtunk, a kivitelező alig haladt a beruházásokkal, ezért nemcsak a helyi ellenzék, hanem a későbbi polgármester, az azóta Lázár János közlekedési államtitkáraként dolgozó Nagy Bálint is feljelentést tett az ügyben.

A 850 millió forint uniós forrásból tervezett Sörház felújítását elvileg 2020 végén fejezték volna be, de 2021 júniusára oda jutottak, hogy az önkormányzat 601 millió forint induló vételárért árulni kezdte a Reischl-féle sörházat, amelyet végül a Veszprémi Főegyházmegye vásárolt meg.

A társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettével vádolt másodrendű rendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette. Az indokolásban kifejtette: amikor a nő aláírta a papírokat, abban az időben még nem volt fizetésképtelen a cég. Később pedig, mikorra fizetésképtelenné vált, a nő szignója már nem szerepelt a dokumentumokon. Bizonyítottan nem volt tudomása a vagyoneltitkolási szándékról, együtt is próbált működni a hatósággal.

A bíróság K-L. Csabát halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős.

Kapcsolódó
Keszthelyi uniós pénzek: négy gyanúsításból egy vádemelés
A kivitelező cég ügyvezetőjének férje teljeskörű beismerő vallomást tett, csak ellene emeltek vádat. A városnak két beruházás teljes támogatási összegét vissza kellett fizetnie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik