Belföld

„Nemcsak azt a kérdést tesszük fel, hogy egy püspöknek le kell-e mondania a református egyház éléről, hanem, hogy mi lemondtunk-e arról, hogy az egyházunk református?”

Mohos Márton / 24.hu
Tüntetés a református egyház megújulásáért 2025. január 29-én.
Mohos Márton / 24.hu
Tüntetés a református egyház megújulásáért 2025. január 29-én.
Bár Balog lemondását is követelték a demonstrálók, ennél sokkal többet szeretnének: rendszerváltást és általános, erkölcsi megújulást. Civilek és reformátusok tüntettek a Református Megújulás Konferencia árnyékában.

Milyen az a tüntetés, amelyen – a csekély létszáma ellenére – találunk felháborodott reformátust, esztergomi Tisza-szimpatizánst, roma nemzetiségi zászlót lengető, lemondott lelkészt, semmilyen felekezethez nem tartozó, rendszerkritikus civilt, sőt, a közönségben elvétve német szót is hallani, valamint a rendezvény egy pontján feltűnik egy Mindenki Magyarországa feliratú kabát is?

Ez nem tüntetés, hanem kiállás azért, hogy bátorítsa a dunamelléki református lelkészeket: mondassák le Balog Zoltán püspököt!

– tisztázta a helyzetet a közönség számára Tóth-Beeri Szilvia, a demonstráció szervezője.

Mohos Márton / 24.hu

Tisztázásra azért volt szükség, mert az eredetileg délután fél ötre meghirdetett tüntetés egyik apropója – a Facebook-esemény leírása szerint – egy makói református iskolába járó lány erőszakos kényszeroltása és az emiatt érzett felháborodás. Hogyan fér ez össze a Balog-üggyel?

A kegyelmi ügy miatt vagyok itt, de általánosabban a rendszer ellen is szeretnék demonstrálni, amiben élünk!

– világítja meg a helyzetet egy budapesti pedagógus. Pontosabban csak egykori pedagógus, ugyanis a járvány alatt a Covid-oltás felvételének megtagadása miatt elbocsájtották az iskolából, ahol tanított. Most irodai munkát végez. Szerinte valódi megoldást a Tisza sem jelent, de egyik mostani parlamenti párttól sem vár sokat. Ezt már a Petőfi hídon átsétálva meséli, mert az ELTE lágymányosi kampusza elé meghirdetett gyülekező után a maroknyi tiltakozó csoport közösen vonult a Markusovszky téren található Ráday Ház bejáratához.

Itt zajlott ugyanis, ezzel egy időben a református egyház megújulását és a kegyelmi ügy teológiai feldolgozását megcélzó Református Megújulás Konferencia, melyet fiatal kálvinista lelkészek kezdeményeztek, de élvezi a Magyar Református Egyház legfelsőbb köreinek – Steinbach Józsefnek, a zsinat lelkészi elnökének – a támogatását is.

Mint ismert, a 2024 februárjában kirobbant kegyelmi botrány nyomán lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és végül Balog Zoltán zsinati elnök is – bár utóbbi továbbra is a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke maradt. A botrány következtében súlyos, máig megoldatlan belső válsággal néz szembe a Magyar Református Egyház. Balog püspöki címről való lemondása, az ezzel kapcsolatos nyomásgyakorlás azóta is visszatérő téma. Ugyanakkor a Balogot bíráló egyházi tisztviselőkkel szemben sok esetben retorziót alkalmaztak: volt olyan kántor, akitől emiatt vált meg a presbitériuma, mást a munkahelyéről bocsájtottak el, de akadt olyan lelkész, akinek a kiállása miatt elkobozták a szolgálati autóját. A hívek általános elégedetlenségét jelzi, hogy tavaly 20 ezerrel kevesebben rendelkeztek a személyi jövedelemadójuk 1 százalékáról a református egyház javára, mint a megelőző esztendőben.

Az előzetes tájékoztatás szerint a Magyarországi Református Egyház megújulásáért és Balog Zoltán püspök lemondásáért küzdő lelkészek, presbiterek és hívek szerveztek tüntetést január 29-én délután Budapesten, a Pázmány Péter sétány előtti parkban. Ám valójában helyesebb lenne inkább civil megmozdulásról beszélni, mert a felszólalók és a résztvevők egy része nem kötődött a református egyházhoz.

A gyatrák diktatúrájával szemben az értékek forradalmára van szükség

– idézte református lelkész nagyapja szavait az első felszólalásban Tóth-Beeri Szilvia, a rendezvény főszervezője. Szerinte az állam és az egyház elszakadása elkerülhetetlen, mert különben az egyház szakad. Egyfajta beteges szellemiség uralkodott el a református és katolikus egyházban is. Párbeszédre, változásra lenne szükség – tette hozzá.

Mélyebb a probléma az állam és egyház kapcsolatánál: általános erkölcsi válságban van a magyar társadalom – hangsúlyozta a következő felszólaló, Dr. Bene Gábor jogász. Szerinte ma pénzdiktatúra, lobbista demokrácia van hazánkban. Egyben kikelt a Digitális Állampolgárság Program ellen is, valamint február 21-re, a Sándor palota előtti LMBTQ-ellenes tüntetésre hívta az egybegyűlteket.

Mohos Márton / 24.hu

A tüntetésen kisebb meglepetésre szót kapott Kodácsy Tamás, a szomszédban zajló konferencia egyik szervezője. Csak röviden beszélt, mert vissza kellett térnie a konferenciára, de kiemelte: ő is csalódott. Csalódott az államban, a református egyházban, Balog püspökben is. Fontos, hogy önkritikát gyakoroljunk, és szembenézzünk azzal a válsággal, amibe jutottunk – emelte ki.

Nemcsak azt a kérdést tesszük fel, hogy egy püspöknek le kell-e mondania a református egyház éléről, hanem, hogy mi lemondtunk-e arról, hogy az egyházunk református?

Ezt követően még számos felszólaló kapott szót, és az egyre csökkenő számú résztvevők ellenére lelkes beszédekben fejezték ki azt az általános elégedetlenséget, mely a kegyelmi ügy, a Covid-válság, a digitális állampolgárság bevezetése és az ország általános állapota feletti kritikában nyilvánult meg.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik