Semmilyen jogszabály, nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági jogköröket sem a Magyar Katolikus Egyháznak, sem más egyháznak, vallási közösségnek. Parlamenti irományában Semjén Zsolt azt írta, hogy az egyházat nem terheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt, de semmi nem tiltja, hogy akár az egyház belső szabályaiba, a kánonjogba ütköző ügyek feltárása érdekében belső, saját maga által szabályozott eljárást folytasson le.
Vadai Ágnes (DK) azt követően fordult újra az egyházpolitikáért felelős miniszterhez, hogy kiderült, újabb pap ellen indult belső vizsgálat kiskorú elleni bűncselekmény miatt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Azt ugyanakkor csak az eljárás után döntik el, akarnak-e rendőrségi feljelentést tenni. Az ellenzéki képviselő szerint ez felveti a kérdést, milyen alapon nyomoz a Magyar Katolikus Egyház, miként lehet egy belső vizsgálat szubjektív eredményétől, egyéni egyházi döntéstől függővé tenni a rendőrségi feljelentést.
Semjén Zsolt válaszában jelezte, a magyar jog kifejezetten tiltja az állami szerveknek, hogy az egyház belső szabályai alapján lefolytatott eljárásokat, határozatokat vizsgálja. Az egyházi belső eljárások, döntések nem helyettesíthetik az állami eljárásokat és döntéseket.
Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és az azok eredményeként megszülető döntések nem arra hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait.
Semjén Zsolt megítélése szerint egyébként minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áll, függetlenül a feljelentőtől, hiszen az mindig egyéni döntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeret birtokában egy bűncselekmény kapcsán lesz-e feljelentés, vagy sem.
Az egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objektívebb döntés születhessen.
A miniszter jelezte: ha egy belső egyházi jogi személy a szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, szigorúbbak a szabályok. Ebben az esetben ugyanis fennáll a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettség, aminek elmulasztása fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséget von maga után.
Mivel Semjén Zsolt úgy ítélte meg, hogy Vadai Ágnes a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét sugalló kérdést tett fel, ezért visszakérdezett. Azt firtatta, hogy feljelentést kellett volna-e tennie a Demokratikus Koalíciónak 2019-ben Gréczy Zsolt képviselő állítólagos zaklatási ügyében, függetlenül attól, megalapozottak voltak-e az ellene megfogalmazott vádak, vagy sem.
Polt Péter legfőbb ügyész mindenesetre feljelentésként értékelte, hogy Vadai Ágnes arról kérdezte, vizsgálja-e az ügyészség, milyen szerepe volt Tóth Tamás bukott püspökkari titkárnak a Magyar Katolikus Egyházon belüli pedofil bűncselekmények eltussolásában. A képviselő erről is többször is kérdezte Semjén Zsoltot, akinek a válaszait most gunyorosan impertinens stílusúaknak minősítette. A főügyész döntése alapján a Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, indít-e nyomozást, amiért a titkár a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Bábel Balázs nevében jogellenesen írt egy levelet, illetve segíthette-e bűncselekmények elkövetőit, amivel közreműködhetett a bűncselekményekből származó előny biztosításában.
Bábel Balázs kalocsai érsek lapunknak ezt írta.
A bizalommal és a hatalom bármely formájával való visszaélés sajnos egyetemes jelenség. Ez azonban legcsekélyebb mértékben sem jelenthet kibúvót bármely intézményrendszer, így a katolikus egyház számára sem. A katolikus egyházjog feladata az, hogy tükröt tartson az egyházi intézményrendszer elé, és rámutasson a pontokra, amelyek továbbfejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a jövőben a visszaélés egy formája se fordulhasson elő.
