Jelentős megszorításokat hozott a tavalyi év, 2023-ban drasztikusan csökkent az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások reálértéke – írja a Népszava, az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvény alapján. A lap szerint az Orbán-kormány kerüli a „megszorítás” szót, de így nevezik azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik az embereket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 17,6 százalékos volt az infláció, az állam oktatásra fordított kiadásai nominálisan 12 százalékkal emelkedtek, így a ráfordítások reálértéke egy év alatt 5,6 százalékkal csökkent. Rosszabbul járt az egészségügy: 2023-ban az államháztartás egészségügyi kiadásai 9,8 százalékkal nőttek, így a reálérték 7,8 százalékkal csökkent. Kevesebb jutott rendvédelmi kiadásokra, egyházi támogatásokra, „általános közösségi szolgáltatásokra”. Összességében a magyar állam működtetésére 2023-ban – ide értve a rend- és honvédelmet, valamint az önkormányzati alrendszert is – összesen 6119 milliárd forintot költött el a kormány, ami a tavalyi bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százaléka.
A Népszava szerint a GDP-arányos kiadások alapján a magyar az EU legdrágábban működő állama, miközben az egészségügyre tavaly a GDP 4,7 százaléka ment, ami uniós összevetésben az utolsó helyre elegendő, a rendelkezésre álló 2022-es adatok alapján. Ez a propagandára szánt kiadásokat nem érintette, 2023-ban az eredeti előirányzatnál kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 18,1 milliárddal, rendezvényekre pedig 35,5 milliárd forinttal költhetett többet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.
