Folytatódik a Kásler Miklós volt emberi miniszter (2018-2022) és Kulja András orvos, a Tisza Párt EP-képviselője között zajló aszó.
Ahogy írtuk is, az első mozdulat Kásleré volt, mikor is a minap Tusványoson az RTL Híradó megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy:
- a nagy hőségben sorra állnak le a klímák a kórházakban, s emiatt műtéteket kellett elhalasztani
- és a Szent László Kórház transzplantációs osztályán szintén a klíma meghibásodása miatt 32 Celsius-fokos steril boxokban fekszenek a gyerekek.
Kásler először kitérő választ adott, mondván, két éve már nem ő felel az egészségügyért, majd felszólította az újságírót, nézzen utána az egészségügyi működés feltételeit szabályozó dokumentumnak, végül pedig ekképpen vágta ki magát:
Harminc évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet.
Kásler szavaira az elsők között reagált Kulja András, egyebek mellett azzal, hogy:
Nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem, hogy túléli-e a beteg.
Kulja kifejtette, szerinte Káslernek mindenkinél jobban kellene tudnia, milyen óriási mértékben veszélyezteti a páciens félépülését, ha csak pár fokkal melegebb a műtő a megengedettnél.
Arra az esetre, ha esetleg mégsem tudná, összefoglalta neki. Mint posztjában fogalmazott: „Egy műtétnél az altatás miatt a emberi test hőszabályozása felborul, nem tud megfelelően reagálni a külső hőmérsékletre, ami önmagában óriási megterhelést jelent a legyengült szervezetnek, de ami még ennél is sokkal nagyobb probléma, az a fertőzésveszély. A műtéti lemosás és sebészi bemosakodás csak a bőr felszínén lévő kórokozókat hatástalanítja, a szőrtüszőkben, verejtékcsatornákban lévő kórokozókat sajnos nem. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a veszélye, hogy ezek a kórokozók a felszínre, ezáltal a műtéti területbe (hasüreg, ízület, bőr alatti kötőszövetek) kerülnek, ahol azonnal szaporodásnak indulnak és sebfertőzéshez, tályogképződéshez vezetnek… Onkológusként tudnia kell, hogy például egy onkológiai betegnél a legkisebb fertőzés is szepszishez, vérfertőzéshez és halálhoz vezethet… Műtét közben nem csak a beteg verejtékezhet, hanem a sebész is, akinek a szőrtüszői szintén tele vannak kórokozókkal… Sajnos nekem is volt alkalmam 40 fokos műtőben operálni, tudom milyen, amikor gyöngyözik a sebész homloka, amikor a gumikesztyűben fél deciliter verejték gyűlik össze és amikor egész műtét alatt azon retteg a sebész, nehogy a homlokáról csak egy csepp verejték is a hasüregbe cseppenjen, mert tudja, hogy minden egyes csepp verejték baktériumok millióit tartalmazza. Ezért is vezették be azokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek szerint a műtő hőmérséklete nem haladhatja meg a 25 Celsius-fokot. Kétlem, hogy ezeknek Ön nem lenne tudatában, ezért szeretném megkérdezni, hogy mikor kijelentését tette, eszébe jutott-e, hogy itt emberek életéről van szó, hogy szavai Semmelweis Ignác teljes munkásságával szembemennek?”
Kulja azt is felvetette, tudja, amikor Kásler sebészként dolgozott, akkor:
Az orvosbárói hálapénz rendszer virágkorát élte és mondjuk ki, sajnos voltak olyanok, akiknek többet számított a műtétek száma (és az azokat megelőző vagy követő hálapénz) mint a műtétek sikere. Nem tudom, hogy Ön nem ezek közé a gyógyítók közé tartozott-e, de én fiatal orvosként azért vállaltam politikai szerepet és lettem a TISZA Párt Európai Parlamenti képviselője, mert Önnel ellentétben nem akarok beletörődni abba, hogy Magyarországon ilyen az egészségügy helyzete és mindent meg fogunk tenni azért, hogy változtassunk ezen.
És erre érkezett most Kásler Miklós riposztja Válasz a csúsztatásra címmel.
A dolgozat trambulinja az, hogy „ön arra válaszol, amit a riportban nem nyilatkoztam, és ebből az el nem hangzott nyilatkozatból olyan feltételezéseket enged meg magának, aminek semmiféle valóságalapja nincs”.
Majd három fő szálon fut a poszt: az egyiken Kásler kompetenciájának többszörös igazolása, fényezése zajlik, a másikon Kulja kompetenciájának megkérdőjeleződését tűzi ki a szerző, a harmadikon pedig szakmai érvekre hangzanak el szakmai ellenérvek.
Először is és legbővebben egy csokor a kásleri kompetenciáról:
- „Én arra a riporteri kérdésre, hogy saját tapasztalataimról beszéljek, egyetlen példát említettem meg negyvenéves sebészi pályafutásomból. Azt, amikor 1981 nyarán műtőrekonstrukció miatt több hónapon keresztül egy kórteremben operáltunk 45-50 Celsius fok hőmérsékletben. Ebben az évben Tiwari (Amsterdam), Weiderbecher (Erlangen) és én (Országos Onkológiai Intézet, Budapest) azonos héten közöltük Európában elsőként az addig operálhatatlan, életfontosságú szerveket beszűrő fej-nyaki tumorok radikális műtétét (egy ülésben végzett nagy mellizom saját artériára preparált bőrizom lebeny rekonstrukciójával). Akkor a műtét időtartama 9-12 óra volt. Ilyen körülmények között végeztünk 34 kiterjesztett, és többszáz kisebb műtétet. A betegek mindegyike meggyógyult, és még évekig élt családja körében. Ennek tanúja volt az Országos Onkológiai Intézet akkori 1500 dolgozója, és a betegek hozzátartozói.”
- „1984-ben védtem meg kandidátusomat, százas nagyságrendben, légkondicionálót nélkülöző műtőkben operált betegeim kórtörténetének feldolgozásából 100%-os eredménnyel. Ezért nyertem Humboldt-ösztöndíjat, majd később ezért választott tagjává a világ legrégebbi orvostársasága, a Royal College of Surgeons (1599). (Mellékelt életrajzomban és közleményeim listájában Kulja úr fellelheti sebészeti tevékenységem hazai és nemzetközi dokumentálását.”
- „Egyik hiánypótló munkám: „A szájüreg gége, algarat sebészeti műtéttana” (1990-91) hazámban először írta le a nevezett szervek pontos műtéteit. Részese voltam a magyar fej-nyaksebészet megteremtésének. Részese voltam a magyar lézersebészet kialakításának Európában, harmadikként (Steiner 1987 Erlangen, Burian 1980 Bécs, Bánhídi 1981 Országos Onkológiai Intézet.)”
- „Miután az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójává nevezett ki Surján miniszter úr, megszüntettem az osztályokhoz rendelt műtőket és a kor színvonalán épített, légkondicionált egyetlen műtőtraktusban helyeztem el az összes sebészeti tevékenységet. 2014-ben kezdeményeztem a Da Vinci-robotsebészet hazai bevezetését, majd amikor lehetőségem nyílt rá, javaslatot tettem erre a negyedik Orbán-kormánynak. Megemlítem mellesleg, hogy soha akkora fejlesztés nem volt az egészségügyben, mint a negyedik Orbán-kormány időszakában.”
- „Azokra a felvetéseire, hogy onkológusként ismerem-e az onkológiát, megnyugtatom, hogy ismerem. (ld. önéletrajz és közleménylista.)”
Aztán egy átvezetéssel Kulja lekaraktergyilkolásáról:
- „Mivel az előbbiek végigolvasása időt igényel, összefoglalóan tájékoztatom, hogy onkológiai tevékenységemet Széchenyi-díjjal, és három külföldi egyetem díszdoktorrá választással, valamint több nemzetközi akadémia tiszteletbeli tagsággal és taggá választással minősítették. Mindezt azért írtam le, mert kérdezte.”
- „Ugyan orvosként igen rövid a pályafutása, hiszen az egyetem után ma már politikai területen dolgozik, tapasztalata nem igazán lehet a gyógyításban. (Versus: Szeretném leszögezni, hogy én negyvenöt éves orvosi pályám után vállaltam a miniszteri szolgálatot. Mindig, mindenekelőtt a betegek érdeke volt az első. Ma is ugyanezt vallom és képviselem.)”
És némi érdemi reakció Kulja vádjaira:
- „Kiegészítésként megemlítem, hogy a testüregekben végzett műtéteket légkondicionálás nélküli műtőkben végezték a sebészet úttörői és nagyjai. A különböző szervek transzplantációit is hasonló körülmények között végezték, nyáron is. De soha egyetlen egyszer sem mondtam, vagy gondoltam, hogy vissza kellene lépni az időben és módszerekben, bár ön ezt sejteti. Ez is csúsztatás a baloldali sajtóban, és az ön levelében!”
- „Az előzőekben bizonyítottam, hogy kánikulában is el lehet végezni műtéteket szövődmények nélkül. Nyilvánvalóan magasabb kockázat mellett. De soha nem mondtam, – ön csúsztatta -, hogy a régi állapotokat megfelelőnek tartottam. Bizonyítottam, hogy a legkorszerűbb műtők kialakítását támogattam, és mindenkori hatáskörömben ki is alakítottam. Vannak halasztható műtétek, abszolút és vitális műtéti indikációk. A beteg és hozzátartozója beleegyezése esetén a sebész és az aneszteziológus felelőssége, az összes körülmény mérlegelése után a műtét elvégzése, vagy nem elvégzése.”
A finis egyfelől a hálapénzes felvetésé:
- „Kulja úr azt írja, hogy fénykorát élte a 90-es években a hálapénz. Egyetértek önnel. Miniszterelnök úr kérésére három variációban dolgoztam ki az orvosi fizetésemelés mértékét a paraszolvencia megszüntetésének ellentételezésére. A kormány többlépcsős orvosi béremelés mellett döntött. Ez Kulja úr jövedelmét is megtöbbszörözte. Mivel Ön azt sejteti, hogy én orvosbáró lettem volna, szeretném nyilatkozatát arról, hogyan viszonyult a paraszolvenciához.”
Másfelől a további visszakérdezésé:
- „Kulja urat nem ismertem. Most bemutatkozott. Szeretnék azonban önről és programjáról többet megtudni. A kölcsönösség alapján önéletrajzát, cikklistáját és főleg szakmai programját kérdezem számos honfitársammal együtt. Azt, hogy Brüsszelben az egészségügyi bizottság alelnökeként mit kíván tenni hazája egészségügyéért és a honfitárs betegekért?”
