Csütörtökön késő este Sulyok Tamás köztársasági elnök „kifejezve a nemzet egységét” közzétett egy elvi határozatot a Magyar Közlönyben.
Júniusban Orbán Viktor javaslatára módosították 13. alkalommal az Alaptörvényt, amivel a Novák Katalin bukását okozó kegyelmi botrány miatt megvágták a köztársasági elnök jogkörét, és többé nem adhatnak kegyelemet azoknak, akik gyermekek ellen követtek el bűncselekményeket. Majd kiderült az is, hogy Sulyok asztalán – a fentiek fényében érthető óvatosságból – százával állhatnak a kegyelmi kérvények, de ő egyel sem foglalkozott eddig. Majd az államelnök elmondta, hogy a kegyelmezésre egyfajta kiegészítő jogkörként tekint.
A most Sulyok aláírásával megjelent elvi határozat tovább megy az óvatoskodásban, ugyanis aszerint
A szöveg szerint a köztársasági elnök kegyelmezési joga kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör. Az elnök „csak méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve, olyan esetben dönthet arról, hogy egy egyedi ügyben lemond az állami büntetőigényről, ha olyan különös méltánylást érdemlő okok állnak fenn, amelyeket a bíróság nem értékelhetett”. Ezen felül „a döntésnek összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni”.
A köztársasági elnök a határozat szerint a közérdekű munka tartalmának, illetve a pénzügyi büntetés mértékének mérséklését vagy elengedését akkor tartja megfontolhatónak, ha az illető egészségi állapota súlyosan romlott, vagy úgy változtak meg a körülmények, hogy azt a bíróság korábban nem tudta figyelembe venni.
Az egyéni kegyelem gyakorlásáról a Sándor-palota a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot
– írta a szöveg, és azt is kimondja, hogy „a hatályos jogszabályi keretek között a személyes adatok – köztük a bűnügyi személyes adatok, illetve az egészségügyi adatok – védelmére tekintettel a köztársasági elnöknek nincs mozgástere az egyedi kegyelmi ügyek részleteinek nyilvánosságra hozatalában”.
