A hét elején a komplett magyar sajtón végigfutott a hír, miszerint kábítószer tartalmú gumicukor fogyasztása miatt 31 ember került kórházba a fővárosban. A híradások szerint a betegek közül volt, akit magatehetetlen állapotban, szinte kómában szállítottak kórházba, sőt, az állapota ott sem indult gyors javulásnak. Az esetről elsőként hírt adó Blikk informátora szerint egy jordániai házaspárt például a földön, a „saját ürülékükben fekve” találtak meg. Akkor már napok óta nem lehetett róluk tudni semmit, de az biztos, hogy az édességből ők is fogyasztottak.
Bár az ügy csak néhány napja kapott nagyobb nyilvánosságot, a híradások szerint már június 21-én felbukkant az első beteg a toxikológián, aztán jöttek sorban a többiek hasonló tünetekkel. Az egyiküknél találtak egy nyugtát, ami alapján be tudták azonosítani, hogy a mérgezéseket okozó gumicukrok egy Váci utcai kendershopból származtak. Miután a dolognak néhány napja híre ment, az üzlet kiadott egy közleményt, amiben jelezte, hogy a rendőrségtől és a toxikológiai osztálytól kapott információk alapján – valamint a megbetegedések dátumát figyelembe véve – azt gyanítják, hogy egy Hollandiából importált áru legutóbbi gyártási tétele szennyeződhetett, mivel korábban hasonló problémával még egyetlen vásárló sem jelentkezett. Az üzletvezetők szerint a náluk értékesített gumicukrok a „legjobb tudomásuk szerint” nem tartalmaznak sem kábítószert, sem új pszichoaktív anyagnak minősülő összetevőt – így valamilyen hiba, mulasztás okozhatta a történteket, vagyis nem arról van szó, hogy csak idő kérdése volt, mikor lesz rosszul valaki.
A Blikk által közzétett képen a Happy Bites nevű márka gumicukra látható. A csomagoláson látszódik, hogy a terméket a THCJD nevű kannabinoiddal látták el. Az egyenként 15 ezer forintba kerülő zacskókban öt-öt gumicukor volt, ezekben összesen 125 milligrammra rúgott a THCJD. Hogy ez sok vagy kevés, arról Márkus Józsefet, a Legalizálj Egyesület alelnökét kérdeztük. Ő első körben azt világította meg, hogy mi a legfőbb különbség a marihuána fő pszichoaktív hatóanyagaként ismert THC és a THCJD között.
A THCJD egy dizájnerdrog – kémiai úton előállított félszintetikus vagy szintetikus hatóanyag, ami esetünkben hasonló kémiai szerkezettel és hatásmechanizmussal bír, mint a kannabisz virágzatában megtalálható THC. A THCJD is fellelhető természetes körülmények között, de olyan kis mennyiségben, hogy lehetetlen lenne természetes módon terméket előállítani belőle, ezért minden esetben kémiai eljárással hozzák létre egy laborban
– mutatta be a két hatóanyagot Márkus. Amint az köztudott, a THC bódító hatást képes előidézni, de csak kellőképpen magas koncentrációban. Az alacsony THC-tartalmú kenderfajták termesztése így a világ legtöbb országában legális, nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a törvény azt írja elő, hogy az adott termékben a pszichoaktív hatást kiváltó THC-tartalom nem lehet 0,2 százalék felett. A Váci utcai gumicukrokban fellelt anyag koncentrációja messze elmaradt ettől a határértéktől.
„A dizájnerdrogok esetében gyakran előfordul, hogy az eredeti kábítószer-molekulákat módosítják, például plusz szénatom hozzáadásával” – tartott rögtönzött kémiaórát nekünk Márkus József azzal folytatva, hogy a plusz szénatomokkal új molekuláris struktúrák jönnek létre, amelyek hatásai és mellékhatásai sokkal erősebbek az eredeti molekulánál, ez pedig kiszámíthatatlan reakciókat eredményezhet egy fogyasztó szervezetében.
A THCJD tizenöt–hússzor erősebb, mint a THC. Ha egy ilyen csomag gumicukor hatóanyagtartalma 125 mg THCJD, akkor ez 2000 mg THC-nél többnek is megfelelhet. Ez egy akkora dózis, hogy egy tapasztalt kannabiszhasználónak eszébe nem jutna egyszerre elfogyasztani
– világítja meg a szakértő, hogy miért nem tűnik túlzásnak az, ahogy az eredeti híradásban jellemezték a mérgezést elszenvedett személyek állapotát.
Márkus szerint mindezzel a termék árusítójának is tisztában kellett lennie, nem csak azért, mert a csomagoláson nagy betűvel virít a THCJD felirat, de azért is, mert a gyártó ilyen esetekben minimum figyelmeztetni szokta a partnereit, hogy pszichoaktív szerrel van dolguk – pontosan azért, hogy a termék ne kerüljön rossz kezekbe, és ne alakulhasson ki a mostanihoz hasonló helyzet. Márkus megjegyzi: az üzlet közleményében az esetleges szennyezettségre való hivatkozás irreleváns, mert maga a THCJD egy olyan agresszívan viselkedő molekula, hogy önmagában veszélyezteti a fogyasztó egészségét.
A szakértői laboreredmény után fogjuk egyértelműen látni, hogy van-e szennyeződés a termékben, de ez a rosszulléteket tekintve véleményem szerint teljesen mindegy
– hangsúlyozta.
Sikerült utolérnünk az érintett üzlet ügyvezetőjét, akitől azt kérdeztük: valóban nem tudták, hogy egészségre veszélyes hatóanyag van az általuk forgalmazott termékben. Azt válaszolta, hogy a THCJD jelenleg nincs tiltólistán Magyarországon.
Szerettük volna megtudni még azt is, hogy:
- a fentiektől függetlenül tisztában voltak-e azzal, hogy a hatóanyag (főleg ekkora koncentrációban) milyen súlyos tüneteket idézhet elő?
- Informálták-e őket minderről a gyártók, illetve ők informálták-e a vásárlóikat?
- A gumicukron kívül árulnak-e még olyan termékeket, amikben THCJD van?
Ezekre a kérdésekre azonban már nem kaptunk választ.
Azt, hogy a THCJD Magyarországon nem tiltólistás, Márkus is megerősítette lapunknak.
Bár egyre elterjedtebb ez a molekula, még mindig egy újfajta pszichoaktív szer, így szinte mindenhol legális, nem esik egyelőre törvényi korlátozás alá nemzetközi szinten sem
– tette hozzá.
Ebből viszont adódik a következő kérdés: kinek a felelőssége, hogy az ilyen hatóanyagú termékek felkerülhetnek a boltok polcaira? Márkus József elmondása alapján a gyártók kötelessége lenne a terméket laboratóriumban bevizsgáltatni, hogy meg tudják állapítani a valós hatóanyag-tartalmát és az összetételét, ezt a laboreredményt pedig a protokoll szerint nyilvánosságra kell hozni, sőt, a termékhez csatolva „illene” elérhetővé tenni mindenki számára. „Nem nézem ki egyik holland gyártóból sem, hogy szennyezett gumicukrokat küld ki a nemzetközi piacra, hiszen Hollandiában komoly verseny zajlik már nagyon régóta, ezért gyenge vagy szennyezett termékkel egyik cég sem rontaná a hírnevét” – magyarázta a piaci viszonyokat és a lehetséges motivációkat, megtoldva azzal, ha mégis mulasztás történt gyártói oldalról, még mindig ott van a viszonteladó felelőssége: neki – ha nem kap automatikusan, akkor – kérnie kell a laborteszt eredményét, feltéve hogy „ténylegesen törődik azzal, hogy mit értékesít tovább.”
A szakértő szerint ebben az esetben a hatóságokat sem lehet igazán elővenni, hogy miért nem csaptak le már korábban az árura. Mint mondja, nem szokás minden importcsomagot bevizsgálni, de ha itt most meg is tették volna, azzal sem jutottak volna előbbre, hiszen a THCJD (hasonlóan megannyi szénláncmódosított hatóanyaghoz) Ehhez képest Magyarországon eljárás folyik olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek adott esetben bevizsgált, magas minőségű, az Európai Unióban engedélyezett CBD termékeket árusítottak. (Erről sokat tudna mesélni egy másik, kendertermékeket forgalmazó páros, Imre és Bence, akiket évek óta vegzál és börtönnel fenyeget az igazságszolgáltatás. A róluk készült riportunk itt olvasható.) Márkus József szerint az emberek elsősorban azért nyúlnak ilyen veszélyes szerekhez, mert a törvények miatt nem férnek hozzá a biztonságban alkalmazható, egészségre pozitív növényi eredetű kannabisz virágzathoz, így maradnak számukra a „kannabisz pótlékok”.
Összességében a tiltás és a hazai kenderpiac teljes szabályozatlansága is hozzájárul ahhoz, hogy egyre elterjedtebb ezeknek a hatóanyagoknak a használata és fogyasztása
– vont mérleget a történtekből.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amely megerősítette, hogy továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoznak kóros szenvedélykeltés vétség gyanúja miatt. Megerősítették azt is, hogy a mérgezést elszenvedő személyek között nem csak külföldi, hanem magyar állampolgárok is vannak. Kerestük az Országos Mentőszolgálatot is, de nem kaptunk tőlük tájékoztatást a betegek állapotáról.
