Elvesztette helyi védettségét a 67 éve épült érdi víztorony – erről a csütörtöki ülésén döntött az érdi közgyűlés. A víztorony tervezett lebontása ellen éveken át tiltakoztak helyi városvédő aktivisták, akiknek tavaly szeptemberben annyit sikerült elérniük, hogy az 1957-ben épült víztornyot ideiglenes műemléki védelem alá helyezze a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára már tavaly augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról – a víztorony műemlékké nyilvánításának feltételeként –, végül azonban az építmény nem kapott műemléki védettséget. Az ideiglenes műemléki védelmet így az idén tavasszal megszüntette a kormányhivatal.
Az ügy lényege, hogy helyi civilek szembekerültek azzal a német beruházóval, amelynek iparterületén a víztorony áll. Mint kiderült, a létrák és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. csarnokfejlesztésre készül, a cég pedig közölte, hogy az építkezésnek útjában áll a civilek szerint a településképet meghatározó építmény.
Az érdi önkormányzat korábban azzal érvelt a helyi védettség megszüntetése mellett, hogy az iparszegény agglomerációs város évi több tíz millió forintos bevételtől esne el, ha a létragyár tulajdonosa nem Érden, hanem valahol máshol valósítaná meg az ipari fejlesztését. Márpedig a cég kilátásba helyezte, hogy kivonul Érdről, ha a fejlesztést nem hajthatja végre az eredeti elképzelései szerint.
A víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek nevében Tolmár Klára az idén tavasszal levélben fordul Lázár János építési és közlekedési miniszterhez. A tárca válasza május 23-án érkezett meg, ebben Lánszki Regő építészeti államtitkár azt írta:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint a helyi védelem indokolt, fenntartása akár a beruházással is összeegyeztethető lehet, amelyről a polgármester urat is tájékoztattuk levélben.
Az államtitkár hozzátette, az önkormányzatnak számos körülményt mérlegelve kell a beruházóval egyeztetnie.
Kerestük az érdi önkormányzatot, hogy megtudjuk, folytattak-e egyeztetést a német beruházóval a minisztérium tájékoztatásában foglaltakról. László Ferenc kommunikációs vezető kérdésünkre azt mondta, hogy Stefan Krause, a német anyacég tulajdonosa volt a tárgyaló fél.
Ragaszkodott ahhoz, hogy azt a tervet kívánja megvalósítani, amit papírra vetett. Ha hozzájárulunk és segítjük ezt, akkor a beruházó marad, de ha nem, összepakol, és Lengyelországban valósítja meg a fejlesztést
– idézte fel az önkormányzat kommunikációs vezetője az egyeztetésen elhangzottakat. Ha tehát a beruházást a cég nem valósíthatja meg, azzal a város nemcsak a körülbelül 60–70 millió forinttal növekedő adóbevételét veszítené el, hanem az iparűzési adó formájában eddig befizetett 500 millió forintot is – tette hozzá László Ferenc.
Az érdi önkormányzat csütörtöki döntése értelmében településrendezési szerződés köt a német vállalattal. Ennek lényege, hogy Érd elfogadja az ingatlanfejlesztő által kívánt célt, aminek érdekében kedvezőbbé teszi a jogi környezetet, vagyis helyi rendeleteket módosít, illetve újat alkot. Mivel ezek hatására az ingatlan értéke növekszik, a beruházó kompenzációt nyújt az önkormányzatnak.
A megállapodás szerint a német cég kompenzáció címén 47 millió forintot fizet be az érdi városfejlesztési alapba, amelyet az önkormányzat tájékoztatása szerint két utca leaszfaltozására költenek, a maradék pénz felhasználásáról pedig ígéretük szerint a lakosság bevonásával döntenek.
Tolmár Klára, a víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek képviselője lapunknak a fejleményeket úgy kommentálta:
ez a 47 millió forint az ára a helyiek számára fontos érdi víztoronynak,
egyúttal kilátásba helyezte, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a közgyűlés csütörtöki döntései miatt.
