Egy–másfél százalék ponttal kellett volna nyernie Vitézy Dávidnak Karácsony Gergely előtt matematikai modellek és algoritmusok alapján a vasárnapi szavazáson – állítja a Vitézy-stáb. Miután nem jött ki a matek, és a főpolgármester 324 szavazattal többet szerzett kihívójánál, elkezdték átnézni az adatokat, mivel matematikai modellekre és algoritmusokra hivatkozva nem kérhetnek jogorvoslatot, illetve újraszámolást, sőt a kicsi szavazatkülönbség miatt sem, ehhez jogsértések gyanúja szükséges.
Szentkirályi két nappal a választás előtt, pénteken lépett vissza Vitézy javára, új szavazólapok legyártására már nem volt idő, ezért a nevét ki kellett húzni a szavazólapról. Ahány kerület és szavazókör, annyi megoldás született erre: a II. kerületben például teljesen kisatírozták a kormánypárti jelölt nevét, mintha ott se lett volna, több helyen azonban csak egy vékony vonallal húzták át. A választási eljárási törvény csak annyit ír elő, hogy a kiesett jelölt nevét ki kell húzni, de hogy milyen színű és vastagságú tollal, arról nem rendelkezik. Vitézyék viszont azt állítják, hogy van összefüggés a kihúzás láthatósága és az érvénytelen – Szentkirályira adott – szavazatok aránya között.
– A IV. kerületben és a VII. kerületben alig látható vékony csíkkal húzták ki a visszalépett Szentkirályi Alexandrát, ezért sok panaszt kaptunk arra, hogy a félhomályos szavazóhelyiségekben ez alig látszódott, így sokan tévesen szavaztak rá Vitézy helyett vagy mellett. Míg átlagosan 3 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya a főpolgármester-jelölti szavazólapokon a fővárosban, addig az Erzsébetvárosban 6,08 százalék, Újpesten pedig 5,02 – mondta el a 24.hu-nak Merker Dávid fővárosi képviselőjelölt, a Vitézy-stáb egyik vezetője.
Szerintük sokan emiatt Szentkirályi Alexandrát ikszelték be, ami érvénytelen voksnak számít, de ha jobban látható lett volna a kihúzás, akkor fegyelmezetten Vitézyre szavaztak volna. Azt elismerik, hogy ez egy hipotézis, de szerintük egy statisztikailag világosan kimutatható összefüggés látható, amit jogászoknak kell megfelelően alátámasztani.
Az NVI kézikönyvében, amit a szavazatszámlálási bizottságok részére adtak ki, a törvényt tévesen értelmezve írják le, hogy érvénytelennek kell nyilvánítani azt a szavazólapot, amelyen kieső jelölt melletti körben szerepel az „x” vagy „+” jel. A választás délutánján a Fővárosi Választási Iroda is kiadott egy ezzel ellentétes értelmezést, amelyben leírták, hogy a Szentkirályira adott szavazatok mindenképpen érvénytelenek a választási eljárásról szóló törvény 193. §. (2) bekezdése értelmében, azonban ha az így leadott érvénytelen szavazaton kívül más főpolgármester-jelöltre adott szabályos szavazat is található, akkor a 193. § (3) alapján a másik jelöltre leadott szavazat érvényesnek minősül.
– Ez azonban információink szerint nem minden szavazókörhöz jutott el, mert egyes helyeken ezt érvényesnek, máshol érvénytelennek könyvelték el – jelentette ki Merker Dávid, aki szerint akár ezres nagyságrendben lehetnek ilyen érvénytelennek minősített szavazatok, amelyek érvényessége esetén megfordulhatna a választási eredmény, ezért szeretnének újraszámolást kérni, ennnek érdekében meg fogják támadni a Fővárosi Választási Bizottság által kihirdetett választási eredményt.
Arra a kérdésre, hogy honnan veszik mindezt, azt felelték a stábtagok, hogy szerte Budapestről érkeznek bejelentések hozzájuk szavazóköri delegáltaktól, olyanoktól is, akik az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt vagy a Fidesz megbízásából vettek részt a bizottságok munkájában.
Mivel az újraszámlálást csak akkor lehet elrendelni a jogszabályok szerint, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményét törvénysértően állapították meg, megkérdeztük, hogy pontosan milyen jogsértésre fognak hivatkozni a beadványukban, és mely szavazóköröknél kezdeményezik az újraszámlálást. – A jogászaink öntik ezt pontos jogi formába, de azzal, hogy érvényes szavazatokat érvénytelennek nyilvánítottak, érdemben befolyásolhatták a választás végeredményét – magyarázta Merker, aki szerint az egész városban szükség lenne az érvénytelennek nyilvánított szavazatok újraszámlálására.
A főpolgármester-választáson összesen 24 592 érvénytelen szavazatot találtak a 806 142 szavazólapon, ez 3 százalékos arány. Ez nem tekinthető kirívóan magasnak, bár 10 849-cel több, mint a fővárosi listára leadott érvénytelen voksok száma, ahol nem lépett fel a kieső jelölt által keletkeztetett galiba. Az érvénytelen szavazatokra akár magyarázatot adhat az, hogy a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter bejelentette, ő maga nem szavaz egyik főpolgármester-jelöltre sem, és sokan követhették példáját. De Vitézyék azt állítják, az általuk feldolgozott adatok ezt nem mutatják, mert azokban a kerületekben, ahol nagyobb volt a Tisza Párt támogatottsága, ott kisebb volt az érvénytelen szavazatok aránya.
Ha csak IV. kerületre és VII. kerületre koncentrálunk, ahol Vitézyék a nagyobb arányú érvénytelen szavazólapok miatt mindenképpen újraszámlálást szeretnének elérni, ott 1057, illetve 2221 érvénytelen voks volt, azaz összesen 3278. Ha ebből kivonjuk a listás érvénytelen szavazatok számát, akkor
ami hétszer több, mint a Karácsony és Vitézy közti különbség.