Gyenge Dániel: Kétfajta euroszkepticizmus
Az európai parlamenti választások előtt erősödőben vannak az euroszkeptikus hangok. Ezt a jelzőt az Orbán-rendszernek sikerült teljesen diszkreditálnia, kiüresítenie és politikai kommunikációs fegyverré tennie. Az euroszkepticizmus lényege a Fidesz szerint az, hogy meg kell őriznünk a teljes nemzeti függetlenségünket (vagyis a NER értelmezésében az Orbán körüli elit szuverenitását) az aktuális globális elittel szemben, az Európai Unióra pedig egyszerű gazdasági szövetségként kell tekintenünk, ahol közös értékek, normák sincsenek, s ahol a tagállamoknak pusztán annyi közük van egymáshoz, mint a piacon az eladónak és a vevőnek.
Ezzel a kommunikációval azonban sok baj van. Mindenekelőtt az, hogy a „szuverenista” politika eleve okafogyottá tenné bármilyen államszövetség létezését, legyen az laza konföderáció, vagy éppenséggel szorosabb politikai kötelékeken alapuló föderáció. Ez olyan, mintha bemennék egy boltba, s ott hoznék egy szuverén döntést, hogy most nem fogok fizetni, mert nem akarok. Miközben a szabály az, hogy fizetni kell, mert ha más is fizet, akkor nekem is kell, így igazságos. A szuverenista politika ez esetben úgy valósulna meg, ha a bolt becsületkasszás lenne, s mindenkinek az egyéni lelkiismeretére lenne bízva az ellenérték kifizetése, csak hát akkor hamar csődbe menne az üzlet. Szóval egy ilyen modell eleve működésképtelen és destruktív.
Dobozi István: Elítélt bűnöző – Lehet-e Donald Trumpból újra Amerika elnöke?
A New York-i hallgatásipénz-per még élesebben polarizálta az elnökválasztásra készülő Amerikát. Milyen büntetésre számíthat Donald Trump? Elítélt bűnöző lesz a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltje? Tud-e hasznot húzni ellenfele jogi bajaiból az eddig gyöngélkedő Joe Biden?
Az amerikai választók nem olyan naivak, hogy ne tudnák: szent emberek aligha jutnak fel a hatalom csúcsára. Régóta ismert volt Donald Trumpnak a New York-i ingatlanpiacon és az amerikai kaszinóbizniszben folytatott, a maffiával rokonítható üzleti tevékenysége. Az is, hogy kezdeti politikai életében – valóságos szélkakasként – nem kevesebb mint hatszor cserélt párthovatartozást, mielőtt végül 2012-ben – ellenséges kisajátítást végrehajtva – a Republikánus Pártban kötött ki. Amelynek jelöltjeként azután 2016-ban váratlanul megkaparintotta a Fehér Házat az előre megkoronázott Hillary Clinton ellenében. Etikailag ennyire kifogásolható, szélsőséges politikai kaméleont korábban soha nem választottak elnökké Amerikában.
A 2016-os választás szelleme máig kísérti Trumpot, a Republikánus Párt 2024-es elnökjelölt-várományosát, aki ellen többszörös bűnvádi eljárás folyik. A 2016-os választással kapcsolatos hallgatásipénz-perben egy New York-i esküdtszék – harmincnégy vádpontban – a múlt héten mondta ki egyhangúlag bűnösnek az exelnököt.
Megint a spájzban vannak – Frész Ferenccel beszélget Kardos Ernő
Röviddel Ukrajna megtámadása előtt, 2022 januárjában orosz hekkerek támadták meg és törték fel a magyar Külügyminisztérium kommunikációs csatornáit. Bár az eseményről Szijjártó Péter tudott, mégis kampányhazugságnak nevezte azt. Pedig a támadás következtében a rendszer teljes mértékben kompromittálódott, még a legmagasabb jogosultságú fiókokat is feltörték az oroszok. Az egykori nemzetbiztonsági főtiszt, Buda Péter szerint irtózatos mennyiségű adathoz fértek hozzá az orosz hekkerek. Vagyis azok, akik pár héttel az Ukrajna ellen indított agresszió előtt a magyar hálózaton keresztül a NATO információs hálózatát is megtámadták. A magyar kibervédelem megszervezője és egykori irányítója, Frész Ferenc úgy látja, hogy a magyar politikusok azért kezelték rosszul az ügyet, mert fogalmuk sincs, hogy mi történik a kibertérben.
Fóti Tamás: Quo vadis Europa?
Rohadt nehéz idők jönnek. De most megtörténhet, amit szerénységem két évvel ezelőtt éppen az ÉS-ben megírt (Határolt forradalom, ÉS 2022/36., szept. 9.). Létrejöhet egy Ellenállási Mozgalom, méghozzá nemzeti alapon is, akkor a NEM-ből lehet egy nagy demokrata néppárt, és akkor vége szakadhat ennek az anakronisztikus, mindenkivel harcban álló, békehadtesteket deliráló, amúgy mindent kisajátító, ellopó, tönkre tévő diktatúrának, és a maffiaállam után elkezdődhet egy keserves munka a szabadság világának felépítése, egy szolidáris, a társadalmat nem lekezelő, hanem partnernek elfogadó, vágyott demokratikus jogállam megteremtése ügyében.
Azért idéztem Marxot, mert bizony nagyon okos dolgokat lehet tőle is tanulni. A hőbörgés korszakát a viták és egyeztetések korszaka kell, hogy felváltsa, és az olyan tragikus, vagy inkább tragikomikus helyzetekből, mint hogy nálunk ma a stróman Mészáros a leggazdagabb magyar, ki kell másznunk.
Szerintem én jobban értem Magyar Péter szerepét akkor, ha nem minden mondatát tartom ma szerepe centrumának, sőt – hanem ehelyett a maffiaállam bomlási folyamatának kardinális szereplőjét látom benne, és roppant örülnék, ha még a választások előtt elnézést kérne azoktól, akiket teljesen értelmetlen vádakkal illetett.
Éppen egy új világ megteremtése érdekében.
Széky János: No demokrácia, no piac
Sokadszor tapasztalom, hogy rosszul vagyok bekötve. Ami nekem felháborító, az másoknak föl sem tűnik, viszont, ha olyasmit mondok, ami nekem a napnál világosabb, azt ismerőseim, sőt barátaim nagy része nem érti, vagy éppenséggel feldühödve fogadja.
Ilyen élményem volt, miután az úgynevezett köztelevízió úgynevezett vitájában 1:08 tájékán az egyik műsorvezető bejelentette: a tizenegy EP-listavezető, illetve delegált fejenként két percet kap arra, hogy vagy a mezőgazdaságról, vagy „a demokráciáról, a jogállamról” beszéljen, vagy mindkettőről.
Kis kanyar: hasonló program tizennyolc éve nem volt az M1-en, semmilyen választás alkalmából, tehát a megrendezése önmagában is ritka tünemény. Más kérdés, hogy milyen külső vagy belső kényszer miatt szorult rá a rablóállam propagandája. A lényeg, hogy valaki nem találta elengedőnek a demokrácia korábbi kulisszáit, gyorsan kellett buherálni még egy újat. Mert hát a kormányzó hatalom szemszögéből az összes választás színjáték. Muszáj megrendezni, mivel a külvilágnak elő kell adni, hogy Magyarországon demokrácia van, meg hogy a híveknek időről időre bizonyítsák, képesek a választások megrendezésére, és akkor már a megnyerésére is, így van elrendelve.
Ha már muszáj volt ilyen műsort csinálni – mintha itt demokrácia lenne –, a propagandagépezet gondoskodott róla, hogy a vita mégse legyen vita, a jelöltek, ha lehet, minél inkább elbeszéljenek egymás mellett, lehetőleg minél kurtább időben. Államilag megszabták a témákat is, de ha nem lett volna elég, a prioritásokat is jól a publikum agyába vésték. Azaz megerősítették. Mezőgazdaság vagy demokrácia. Jegyezze meg a jónép, hogy nincs fontossági sorrend. A rezsim jellege – szabad politikai rendszer vagy autokrácia – nem számít jobban, mint az egyik a számos kormányzati szakpolitika közül, és a kettő együtt ugyanolyan fontos, mint a kormányzat alaptémája, a migráció.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
