Az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről, és aggasztó képet festett. A jelentés címzettje Vargha Tamás, aki akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) – írta a 444.hu.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat.
A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná
– írta Szabó altábornagy a jelentés legelején.
Ennek alapján kiderül, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és megannyi más érzékeny információt. De azt is világosan leírja a feletteseinek – közölte a 444 – , hogy kik azok, akik megtámadták a magyar diplomácia informatikai rendszerét:
Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek
A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése, azaz a katonai hírszerző szolgálaté. Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
A 444 egy pilisi fórum után megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei képesek voltak bejutni a minisztérium rendszerébe és onnan óriási mennyiségű adatot lopni. „Én ilyenről nem tudok” – kezdte a válaszát, mert akkor még nem tudta, hogy a portál ismeri az átfogó orosz támadásról szóló NBSZ-jelentést. Majd hozzátette, hogy ha adott esetben történik egy ilyen támadás, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek, ellenlépéseket tesznek.
Amikor pedig megmutatták neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította ezekről a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket. A válaszai nagy részében pedig azt kérdőjelezte meg, hogy egyáltalán jogszerűen vannak-e a 444-nél azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják ezeket az orosz titkosszolgálati kibertámadásokat.
A portál szerint
Szijjártónak tudnia kellett, hogy ez az ellenséges támadássorozat gyakorlatilag ellehetetlenítette a külügy informatikai rendszerének biztonságos működését. Ennek tudatában vette át mégis kereken három hónappal később, 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől az orosz Barátságért Érdemrendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amit külföldi kaphat.
Az ügy miatt az ellenzék már 2022 márciusában követelte Szijjártó leváltását.
