Závecz: Negyedmillió szavazót veszített a Fidesz, de ők nem az ellenzékhez mentek át

Miközben tavaly novemberben a Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka támogatta, most 29 százalék adná rá a voksát – a ZRI Závecz Research Intézet március elején, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvétellel végzett közvélemény-kutatásából.

A kormánypárt mostani eredménye a 2022-es választás óta a legalacsonyabb közvélemény-kutatási adat. Előnye így is tetemes, az ellenzéki pártok ugyanis nem tudtak megerősödni az elmúlt hónapokban.

A DK a pártrangsor második pozícióját foglalja el 13 százalékkal (tavaly ősszel 14 százalékon állt), a harmadik helyezett a Mi Hazánk 6 százalékos, változatlan méretű táborral. Ugyancsak állandó a Momentum támogatóinak aránya, 5 százalék.

A teljes választókorú népesség 3–3 százaléka támogatja az MSZP-t és a Jobbikot (tavaly novemberben 4-4 százalékon álltak). A Kétfarkú Kutya Pártnak is 3 százalékos a tábora, nem változott az elmúlt hónapokban. Az LMP korábban 3, most 2 százalékos párt, a Párbeszéd támogatottsága változatlanul 1 százalék.

A parlamenten kívüli pártok sorából ebben a hónapban két szervezet ért el 1 százalékot, a Szocialisták és Demokraták, valamint a Nép Pártján.

A Fidesz és több ellenzéki párt támogatottságának csökkenése járult hozzá ahhoz, hogy jelentősen emelkedett a pártnélküliek aránya: 25-ről 32 százalékra. 

A részvételüket ígérő, biztos pártválasztók körében is csökkent a Fidesz támogatottsága, de így is 45 százalékuk voksolna rájuk. Az aktív választópolgárok körében a Demokratikus Koalíciónak továbbra is 19 százalékos a tábora. A Mi Hazánk másodszor éri el a 10 százalékot ebben a parlamenti ciklusban. Az elkötelezett szavazók csoportjában meghaladja az EP-parlamentbe való bejutás küszöbértékát a Momentum is, 7 százalékkal.

Az MSZP és a Jobbik a részvételüket biztosra ígérő, pártot választók 4–4 százalékára számíthatna. Az LMP és a Párbeszéd az aktív választók csoportjában 2–2 százalékos, míg a Szocialisták és Demokraták, továbbá a Nép Pártján 1–1 százalékos.

A Fidesz visszaesése minden társadalmi-demográfiai csoportban érezhető valamelyest, de kettőben jócskán meghaladja az átlagos 3 százalékpontot. A megyeszékhelyeken élők és a 40–59 évesek körében 9–9 százalékponttal lett kisebb a Fidesz-tábor.

E változások egyik következménye, hogy míg az előző felmérésben a kormánypárt támogatottságában Budapest és vidék között húzódott a választóvonal (Budapesten 24, a megyeszékhelyeken és a kis-közepes városokban 34-34, a falvakban 35 százalékos eredménnyel), addig most inkább a nagyvárosok és a többi település között. Ezúttal Budapesten 23 százalékos a Fidesz tábora, a megyeszékhelyeken 25, a többi városban és a falvakban 32–32 százalék.

A pártnélküliek aránya rekordmagasságokba emelkedett, a választások óta nem voltak ilyen sokan a politikától távolságot tartók. Ez szokatlan jelenség, hiszen a választások előtt néhány hónappal inkább az aktivizálódás jeleit szoktuk tapasztalni –

teszi hozzá a ZRI közleménye.

A politikai kínálat és kereslet találkozásának hiányára utal az is, hogy a választópolgárok 48 százaléka menne el egy mostani szavazásra, s amikor a június 9-i EP és önkormányzati választási részvételükről érdeklődtek, már csak 42 százalék ígérte azt biztosra. Különösen nagy a politikától való idegenkedés a 30 év alattiak körében: 39 százalékuk menne el egy aktuális választásra, 28 százalékuk tervezi, hogy ott lesz június 9-én, s 38 százalékuknak nincsen pártpreferenciája.