Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt – a többi között így érvelt a magyar oktatási rendszer mellett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a növekedés.hu-nak.
Maruzsa a státusztörvény miatt a pályáról távázó pedagógusok kapcsán azt mondta, a tankerületi fenntartású iskolákban a kormány adatai szerint 1 215-en jelezték, hogy nem kívánnak a státusztörvénnyel létrejött új jogviszony alatt dolgozni, illetve „más fenntartóknál is akadtak kilépők”. A témához olyan irányból közelített, hogy a „KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1 500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani”. Elmondta, hogy
Maruzsa az interjúban arról beszélt, hogy a középfokú oktatásban 11,5 tanuló jut Magyarországon egy pedagógusra, az OECD átlaga 13,4, Németországban 12,6, tehát „ezek az adatok ránk nézve kedvezők”. Az államtitkár kitért arra, is hogy szerinte nem romlott érzékelhetően a tanárok utánpótlása a tanárszakon végzettek statisztikái alapján: ez a szám „nem változik érdemben, sosem helyezkedett el mindenki a köznevelésben”. Szerinte amúgy is nehéz mérni a tanári pálya vonzerejét, mert a diplomát szerzettek esetében például a nyelviskolába menő tanárok is tanítanak, ha nem is a közoktatásban.
A közoktatási államtitkár az utóbbi évek oktatási mozgalmában fő szerepet vállaló pedagógus szakszervezetekről azt mondta, hogy a
Maruzsa Zoltán továbbá beszélt arról is, hogy
- a kormánynak az oktatási rendszer digitalizációjának részeként céljuk, hogy minden tanuló hordozható számítógépet kapjon;
- idén a költségvetésben 400 milliárd forinttal többet fordítanak az oktatási kiadásokra, ebből a mostani 32,2 százalékos béremelés 340 milliárd forint pluszt tesz ki.
