A kutatás első részében a válaszadókat a budapesti élet értékelésére kérték kétféle összehasonlításban: egyéb magyar településekhez képest és Európa egyéb nagyvárosaihoz képest. A kérdések szándékosan nem az aktuális városvezetés vagy az országos pártpolitika szűrőjén keresztül kérték a válaszadókat az értékelésre, hanem nagy általánosságban kellett véleményt formálniuk a fővárosi élet nyújtotta lehetőségekről. Az eredmények alapján elmondható, hogy egyértelműen kedvezőbbnek látják a budapestiek a fővárosi életet a vidékihez képest: közel 60 százalék választotta a „valamivel jobb” vagy „sokkal jobb” opciókat, míg a vidéki életet kedvezőbbnek megítélők köre csupán 20 százalékos (a maradék 22 százalék nem lát különbséget e tekintetben). Európa egyéb nagyvárosaival összevetve fordított a képlet, a budapesti életet relatív kedvezőnek és kedvezőtlennek ítélők táborai között hasonlóak az arányok, csak fordított előjellel: 18 százalék az 51 százalékkal szemben.
1. ábra: Általánosságban Ön szerint milyen az élet Budapesten Magyarország egyéb településeihez (baloldali ábra) / Európa egyéb nagyvárosaihoz (jobboldali ábra) képest? (százalékos megoszlások, budapesti felnőtt népesség)
Európai nagyvárosainak kedvező megítélése azonban csak kis részben jelent identitásbeli azonosulást az öreg kontinenssel. A válaszadóknak öt kötődés közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyiket érzik a legerősebbnek. A budapestieknek csupán 21 százaléka jelölt meg az országhatárokon túlmutató identitást, 18 százalék európait és további 3 százalék kelet-közép európait. Ezzel szemben a válaszadók relatív többsége a magyar identitást helyezi első helyre (közel 40 százalék), és kevesebb mint negyede (23 százalék) helyezi e fölé a budapesti, illetve 17 százalék a kerületi/szűkebb lakókörnyezeti identitást. Bármennyire is kedvezően ítélik meg a fővárosi életet a budapestiek a vidékhez képest, körülbelül azonos számban tartják elsődlegesnek a fővárosi vagy kerületi identitást, mint ahányan a nemzeti kötődést rangsorolják az első helyre.
2. ábra: Az alábbi kötődései közül melyiket érzi a legerősebbnek? (százalékos megoszlások, budapesti felnőtt lakosság)
Hogyan látják a fővárosiak az egyes kerületek vonzerejét? Ennek megválaszolásához is kétféleképpen közelítettek a 21 Kutatóközpont kutatói: egyfelől arról kérdezték a válaszadókat, hogy melyik kerületben a legjobb lakni Budapesten, másfelől pedig arról, hogy hol töltik legszívesebben a szabadidejüket. A 3. ábra az egyes kerületekre eső százalékos válaszok, pontosabban a két szempont százalékos eloszlásainak átlaga alapján rangsorolja a kerületeket. A kerületek „versenyét” egyértelműen a II. kerület nyerte, mind a kívánt lakóhely, mind az ott töltött szabadidő alapján első helyre rangsorolták a válaszadók. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára szoros versenyben a XI., illetve a XII. kerület került,
3. ábra: Ön szerint Budapest melyik kerületében a legjobb lakni? / Ön melyik kerületben tölti a legszívesebben a szabadidejét? (százalékos megoszlások, budapesti felnőtt lakosság)
Valamelyest torzíthat a képen a lokálpatriotizmus jelensége, miszerint egy adott kerületben élők hajlamosak a saját kerületüket tenni az első helyre (végső soron sokan közülük nem véletlenül döntöttek úgy, hogy az adott kerületbe költöznek). Mivel azonban igencsak eltérő a kerületek lélekszáma – míg az I. és az V. kerületben a válaszadók alig 1–2 százaléka lakik, addig a nagyobb kerületekben (III., XI., XIII., XIV.) 6 és 8 százalék között mozog ez az arány –, ezért a nagyobb kerületek természetes előnyt élveznek az ilyen versenyben. A 4. ábra ezt a megfontolást egy egyszerű korrekcióval veszi figyelembe, és a mintában szereplő lélekszámhoz képest mutatja be a kerületek relatív vonzerejét. Azok a kerületek, ahol az ábra oszlopai a pozitív tartományban helyezkednek el, a lakosságarányukhoz képest is vonzónak tartott, míg a negatív tartományban lévő kerületek a lakosságarányukhoz képest kevésbé kedvelt városrészek. Az abszolút dobogósokhoz képest annyi a különbség e tekintetben, hogy a XI. kerület az ötödik helyre csúszik vissza és harmadik és a negyedik helyre feljön a két kis belkerület (az V. és az I.). Látható továbbá, hogy a II. és a XII. kerület kimagasló eredménye elsősorban az ottani lakókörülményekből és kevésbé a szabadidős lehetőségekből származik, bár az utóbbi tekintetben is e két kerület végzett az élen. Az élmezőnyhöz képest a kerületek versenyében a hátul végzők között nincsenek jelentős különbségek:
4. ábra: Ön szerint Budapest melyik kerületében a legjobb lakni? / Ön melyik kerületben tölti a legszívesebben a szabadidejét? (százalékos megoszlások a jelenlegi lakóhelyek megoszlásához viszonyítva, budapesti felnőtt lakosság)
A fenti eredmények alternatív megjelenítése a budapesti lakosok fiktív áramlása a város egyes részei között. Az 5. ábra a Budapest területi felosztásában hagyományosan használt szektorok szerint aggregálja az egyes kerületeket, mivel egy átlagos kerületből túl kevés válaszadó kerül a mintába ahhoz, hogy statisztikai értelemben messzemenő következtetéseket lehessen levonni. A 6. ábrán ebben a fiktív áramlásban látványosan kirajzolódik az észak-budai kerületek (ide tartozik a II, a XII. és a III. kerület) vonzereje. Szinte az összes többi városrész egy jelentős halmaza ide költözne (vagy tölti itt szívesen a szabadidejét), míg a helyiek lokálpatriotizmusa is kimagasló. Észak-Budán kívül Dél-Buda élvez még nettó többletet ebben a fiktív áramlásban, valamint a szabadidős tevékenységek tekintetében a Belváros is.
5. ábra: Budapest szektorai közötti fiktív áramlások (százalékos megoszlások, budapesti felnőtt lakosság)
Végül a válaszadóknak egy sor, Budapesttel kapcsolatos állítást kellett értékelniük ötös skálán, ahol az 5-ös jelölte a teljes egyetértést. Az állítások mind pozitív tartalmúak, így az átlagpontok – illetve az átlagpontok átlaga – pillanatképet festenek a város megítéléséről. A város különböző aspektusainak átlaga viszonylag széles skálán mozog, de alapvetően inkább pozitív, a 3-as átlagpont fölött szóródnak a vélemények. Amíg
- a kulturális és szórakozási lehetőségek illetve a nemzetközi turizmus tekintetében kifejezetten pozitív a fővárosiak ítélete (4,1-es átlagpont),
- addig a lakhatási körülmények (2,9)
- és a köztisztaság, rendezettség terén (2,6) inkább kritikusak a budapestiek.
Talán kevésbé a város megitéléséről, mint a politikai megosztottságáról szól az a tény, hogy a „Budapesten hozzám hasonló gondolkodású emberek élnek” állításra is inkább a 3-as átlagpontszám alatti válaszok érkeztek, azaz a túlnyomó többség Budapesten nem érzi úgy, hogy a szélesebb társadalmi közegével könnyű lenne szót értenie.
6. ábra: Budapest egyes aspektusainak értékelése (átlagpontok 1-5-ös skálán, budapesti felnőtt lakosság)
