A kormány módosította a Budapest–Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló korábbi rendeletét. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett döntés valójában a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt tesz lehetővé újabb kisajátítást a helyszín közvetlen környezetével érintett ingatlanok ügyében.
A rendelet még csak tervezet volt, amikor a Népszava kérdésére az újabb kisajátítást az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal indokolta, hogy 2021-ben ugyan jóváhagyták a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit,
a tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merült fel.
A tárca a lappal azt közölte, hogy a MÁV Zrt. a vállalkozó által átadott záradékolt kisajátítási változási vázrajzok alapján folyamatosan indítja meg a területszerzési eljárásokat. Először levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.
A Népszava szerint a kisajátítási eljárásban érintett ingatlantulajdonosok sok jóra nem számíthatnak, Kelebia község korábban 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott (négyzetméterenként 440 forintot). Kiskőrösön egy külterületi földrészlet négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg belterületen 1685 és 22 ezer forint között mozgott az ár. Az elégedetlen tulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ám a költséget neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal, és határozatot hoz a megtérítéséről. A kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait már korábban 10 évre titkosították, a lap korábban arról is írt, hogy a MÁV sem ad ki információt arról, mekkora összeget költ a vasútvonal megépítéséhez szükséges ingatlanok megvásárlására.
