A 21 Kutatóközpont augusztus végi adatfelvétele szerint a Fidesz támogatottsága 40 százalék a pártot választani tudók között, és 42 százalék a biztos választási résztvevők között. A második legerősebb párt a DK, 13 százalék szavazna rá, és 15 százalék a részvételüket biztosra mondók között.
Innentől már csak nem szignifikáns különbségek vannak a pártok között: a Mi Hazánk, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt és a Jobbik támogatottsága 9 és 7 százalék között szóródik a pártot választani tudók körében. E négy pártból a Momentum támogatói a leginkább biztosak a választási részvételükben: a párt 8 százalékon áll a pártot választani tudók között, és 9 százalékon azoknál, akik a részvételüket is biztosnak mondják. A Mi Hazánk esetében fordított a két szám, a pártot választani tudók között állnak 9 százalékon. Az MKKP 7, a Jobbik 8 százalékon áll a pártválasztók körében, míg a biztos résztvevők csoportjában 5, illetve 7 százalék a támogatottságuk.
A többi párt az 5 százalékos küszöb alatt van: az MSZP, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Jakab Péter által vezetett A Nép Pártján egyaránt 4 százalékra számíthat a pártválasztók és a biztos résztvevők között – az LMP és a Párbeszéd viszont csak 1-re mindkét csoportban.
2023 áprilisához képest nincsenek szignifikáns elmozdulások: a pártot választani tudók között szerény mértékben gyengült a Fidesz, az LMP és a Párbeszéd, míg a Jobbik, a Mi Hazánk és az MSZP a hibahatáron belüli mértékben erősödött. A többi párt népszerűsége még ennyit sem változott. Ugyanakkor ha nem a választási eredménynek megfeleltethető csoportokban, hanem a teljes népességben vizsgáljuk az arányokat, akkor a kormánypárt gyengülése jobban észlelhető: 32 százalékról 28 százalékra esett vissza a támogatottsága, a bizonytalanok aránya pedig 25-ről 31-re nőtt. Ezek az elmozdulások elsősorban a kormánypárthoz eddig is lazábban kötődő peremszavazók elbizonytalanodására utalhatnak, amiből azonban nem következik egyenesen, hogy őket bármely ellenzéki párt meg tudná szólítani. Az elmúlt választási ciklusok során nem először tapasztalható az a tendencia, hogy a Fidesz népszerűségének megingása inkább a pártnélküliek táborát, mintsem az ellenzéki pártok vonzerejét növeli.
A válaszadóktól azt is megkérdezték, kire szavaztak 2022 áprilisában. Ebben az összehasonlításban még inkább azt tapasztalták, hogy a Fidesz népszerűsége jelentősen visszaesett: a teljes minta 36 százaléka emlékezett úgy, hogy a kormányoldalra szavazott, most azonban „csak” 28 százalék tenné meg ezt. Az emlékek egyébként megegyeznek a tényleges eredménnyel: belföldön a választásra jogosultaknak a 36 százaléka voksolt a Fideszre. Kijelenthető tehát, hogy
Az MKKP-ra 4, a Mi Hazánkra 6 százaléknyi válaszadó szavazott az emlékei szerint. Ez a két szám magasabb, mint ahányan ténylegesen rájuk voksoltak, az ugyanis kerekítve 2, illetve 4 százalék. Most pedig még többen, 5 és 7 százaléknyian választották ezt a két pártot. Vagyis lényegesen erősödtek,
A visszaemlékezések is talán azért pontatlanok, mert az időközben megszólított szavazóik egy része azt állította, hogy 2022 áprilisában is rájuk voksolt.
A hatpárti ellenzék esetében azt tapasztaljuk, hogy pontosak a visszaemlékezések: a parlamenti választáson az összes választásra jogosult 25 százaléka szavazott az ellenzéki összefogásra, most pedig 24 százalék emlékezik így. Ami a jelenlegi preferenciákat illeti, a teljes mintában 24 százalékot tud felmutatni a parlamenti frakcióval is rendelkező hat párt összesítve, viszont Jakab Péter és Márki-Zay Péter pártját hozzáadva ez az arány már 30 százalék. Velük együtt tehát lehet némi növekedésről beszélni, ez azonban arányaiban messze elmarad az MKKP és a Mi Hazánk által felmutatott erősödéstől. Az is kérdéses, hogy az ellenzéki pártok támogatói mennyire adhatók össze, mekkora részük szavazna egy esetleges közös listára, vagy éppen ellenkezőleg, egy esetleges közös lista meg tudna-e szólítani mostani bizonytalan szavazókat.
