Belföld

Elhagyta a pályát a fizika-matek szakos tanár, sírásóként dolgozik

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Egy fizika-matek szakos tanárral készített riportot a Válaszonline, aki egy éve a kiégés elöl menekülve szakmát váltott, és jelenleg sírásóként keresi a kenyerét. A harmincöt éves fiatalember azóta kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, és több időt tud a családjára fordítani.

Rimbaud verssorát nagyon találónak érzem arra, hogyan éltem meg a tanárságot: „Így megyek, gondolat és cél nélkül, vakon, de lelkem végtelen szerelem járja mélyen.” Utólag visszanézve a tanárság tényleg egy ilyen vak menetelés volt számomra, de a lelkem mélyén végtelenül lelkesedtem érte – mondta Nagy Dávid a portálnak. A férfi tanári pályafutása első hat évében egy budai katolikus iskolában tanított, majd három évet egykori gimnáziumában, a premontreieknél dolgozott.

Régen, amikor heti 18 órája volt az embernek, fel lehetett rendesen készülni az órákra, ki lehetett javítani a dolgozatokat, jutott idő a családra is

– mondta, hozzátéve, „azt mondják, teher alatt nő a pálma és lehet, hogy ha én ezt a terhelést nem bírtam”. Az egykori tanár szerint a túlterheltségből fakadó feszültség az iskolában is feltűnhetett a gyerekeknek, mert egyszer egyikőjük megállította a folyosón azzal: „Dávid bácsi, tessék mosolyogni!”

Az iskolai életből eredő feszültségek persze leginkább családi körben jöttek ki. A szorongás olyannyira felülkerekedett rajta, hogy Dávid belátta: ha életben akar maradni, váltania kell.

Felmerült, hogy a hobbiként űzött robotika vagy a programozás területén helyezkedik el, egy zöldséges is nyílt a közelben, ahová a tanári fizetésnél jóval többért kerestek munkatársat, és szembejött egy temetői munkát kínáló hirdetés is.

„Később, amikor arról kérdezgettek, többet fogok-e keresni sírásóként, mint az iskolában, mondtam, hogy nem sokkal, viszont ennek a foglalkozásnak van egy nagy előnye: nem kell hazavinnem a munkát” – mondta.

Amikor arról kérdezték, nem érez-e lelkiismeret-furdalást azért, hogy a legkeresettebb, fizika–matek szakos tanárként elhagyta a katedrát, azt válaszolta, hogy ez nem az ő felelőssége. – Az én pályamódosításomnak tagadhatatlanul lehet némi szimbolikája, hiszen sokan temetik most a közoktatást – mondta Nagy Dávid, aki szerint az ő történetének annyi hatása lehet a közoktatásra, mint amikor egy muslica nekimegy egy szakadék felé száguldó kamion szélvédőjének. „De ha van hatszor tíz a huszonharmadikon számú muslica, ami nekimegy a szélvédőnek, akkor a kamion sofőrje kénytelen lesz leállítani a járművet, hogy letörölje a szélvédőt…”

Az Eduline kalkulációi szerint bizonyos tanári szakokra döbbenetesen kevesen jelentkeztek idén. Miközbne 3357 fő jelentkezett valamilyen osztatlan tanári képzésre, addig 84 jelentkező közül mindössze 28-an jelölték meg a listájuk első helyén, hogy magyar-történelem szakos tanárok szeretnének lenni.

A helyzet a természettudományos tantárgyak és szakpárok esetében a legrosszabb. 35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia-kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen – ha más szakra nem veszik fel őket – biológia-matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.

Pedig az álláshirdetésekt böngészve már most is azt látjuk, hogy az iskolák kapkodnának a fizika vagy kémia szakos pedagógusokért, feltéve persze, ha lenne belőlük. Az adatok alapján viszont úgy néz ki, nem csak most nincsenek fizikatanárok, de az elkövetkezendő években sem lesznek; az összesítésben ugyanis itt találtuk a legtöbb nullát, vagyis potenciális hallgatók hiányában nem induló szakpárt – írta az Eduline.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik